Az "Ellenőrzött magyar baromfi" védjegy

A zárt rendszerben a tojástól a becsomagolt áruig mindent folyamatosan ellenőrzünk, és a folyamat minden állomása bármely másik láncszemtől kezdve visszaazonosítható. Ennek köszönhetően a szállításra használt ládákon elhelyezett címke tartalmazza annak az állománynak a kódszámát, amit levágtunk, ebből visszakereshető még az is, hogy melyik istállóban, milyen napon tojt tojásból kelt ki a csirke, és az a csirke milyen takarmányt kapott.

- Milyen jelentősége van a baromfiágazatnak Magyarországon?

A magyar mezőgazdaság egyik tradicionális, meghatározó ágazata a baromfitenyésztés, hagyományai évszázadokra tekintenek viszsza. A legnagyobb mértékű fejlődés - világ más részeihez hasonlóan - a '60-70-es években következett be, amikor Bábolna integrációs vezetésével kialakult az iparszerű termelés. A KGST-n belül rövidesen Magyarország lett a Szovjetunió legnagyobb beszállítója; a világ baromfitermelő országainak sorában igazi nagyhatalomnak számított, hiszen bent volt a tíz legnagyobb baromfiexportőr között.

A rendszerváltás sok más ágazathoz hasonlóan törést jelentett a magyar baromfiágazat számára, az előzőek 40-50%-ára csökkent a magyar baromfitermelés. Míg 1988-ban 480-490 ezer tonna élő állatot állítottak elő Magyarországon, 1993-ra ez a szám 240 ezerre csökkent. Ezt követően kezdődött az újraépítkezés, ami jelentős piacváltással is járt: jelenleg az összes magyar baromfiexport 75%-a az Európai Unióba irányul, és ma már elmondhatjuk, hogy elértük a rendszerváltás előtti termelés szintjét.

- Minek köszönhetők ezek a sikerek?

Több tényező szerencsés együttállása teremtette meg őket. Magyarországnak nagyon színes a baromfipalettája. Szemben Európa legtöbb országával, ahol zömmel a csirke és kisebb mértékben a pulyka jelenti a baromfitermelést, Magyarországon a teljes baromfivertikumban már 50% alatt van a csirke részaránya, 25-26%-ot ad a pulyka, 15%-ot a kacsa és 11%-ot a liba. Európában talán csupán Franciaországban van ehhez hasonlóan sokrétű baromfispektrum. A magyar exportot még inkább jellemzi ez a színesség. Az Európai Unióba kiszállított exporttermékek 25%-a csirke, 25%-a pulyka, 23%-a kacsa, és 27%-a liba. Ez utóbbin belül igazán jelentős a libamájexport, ami tradicionális magyar terméknek tekinthető. Az is magyar termelési sajátosság, hogy továbbra is jelentős a háztáji termelés, ami a jövőben folyamatosan átadja a helyét a szabad tartásos baromfi nevelésnek.

- Milyen a jelentősége a magyar baromfiágazatnak az EU-ban?

Az Európai Unió összes baromfitermelése közel 9 millió tonna. Magyarországé - a Baromfi Termék Tanács tagvállalatait figyelembe véve, hiszen ezek adják gyakorlatilag a teljes exportmennyiséget - most kb. 470 ezer tonna, azaz az összes uniós termelés közel 6%-a. Az Európai Unió nettó exportja ugyanakkor nagyságrendileg ugyanannyi, mint amennyi az összes magyar baromfitermelés.

- Mennyi a szárnyashús-fogyasztásunk az Unió többi tagjaihoz képest?

A fogyasztást tekintve az Európai Unióban az átlagos baromfihús-fogyasztás egy főre évente 24 kg/fő. Ezen belül nagyságrendi különbségek vannak: amíg Skandináviában a fogyasztás alig haladja meg a 10-11 kg-ot, Írországban 30 kg fölött van. Magyarország az Európai Unió legnagyobb baromfihús-fogyasztó országaival vetekszik évi 34-35 kg/fős baromfi-fogyasztásával. Ezt úgy sikerült elérnünk, hogy az utolsó évtizedben a sertés- és a szarvasmarha-fogyasztás is 25-30%-kal viszszaesett.

- Milyen termékekkel vagyunk jelen az európai uniós piacokon?

Az exportban a legnagyobb tételt a darabolt, filézett termékek teszik ki, bár a továbbfeldolgozott termékek is egyre jelentősebbé válnak. Csirkemellfilét például a vevői igény szerint különböző kidolgozottsági módokban, különböző súlykategóriában kiszerelve, csomagolva exportálunk. Az utóbbi időben ugyanakkor nagyobb volument érünk el a panírozott termékek terén, és ehhez a tendenciához kapcsolódóan természetes igénye a magyar szállítóknak, hogy az Unió belső piacain közvetlen magyar csomagolással hungaricumként egyre nagyobb mennyiségben terítsük e termékeket az áruházláncokban.

- Megfelelnek a magyar termékek az uniós élelmiszer-biztonsági előírásoknak?Teljes mértékben. Magyarországon 1995-ben kezdődött meg az európai uniós jogharmonizáció, és e folyamat végpontjaként 2002. január 1-jétől a HACCP - a Különösen Veszélyes Pontok ellenőrzésének rendszere - kötelező érvényű minden magyarországi vágóhídon. Az üzemek nagy része ugyanakkor már sokkal előbb, a kilencvenes évek során bevezette ezt a rendszert.

A terméktanácsba tömörült cégek teljes spektrumon működő nyomonkövethetőséget is biztosítanak, így a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig a termelés minden pontja viszszakövethető. A zárt rendszerben a tojástól a becsomagolt áruig mindent folyamatosan ellenőrzünk, és a folyamat minden állomása bármely másik láncszemtől kezdve visszaazonosítható. Ennek köszönhetően a szállításra használt ládákon elhelyezett címke tartalmazza annak az állománynak a kódszámát, amit levágtunk, ebből visszakereshető még az is, hogy melyik istállóban, milyen napon tojt tojásból kelt ki a csirke, és az a csirke milyen takarmányt kapott.

- Hogyan működik az ellenőrzési rendszer hatósági háttere?

A tenyésztés és a brojler-hizlalás is a magyar állat-egészségügyi hatóság által előírt állatorvosi felügyelet mellett zajlik. A hizlalási fázisban se hozamfokozó szerek, se antibiotikumok nem használhatók, kizárólag gyógyítási célból, de szerencsére ilyen alig fordul elő. Az összes uniós és svájci előírásnak megfelelünk - sőt, mivel a nagy áruházláncok kizárólag állati takarmánytól mentes, tisztán növényi eredetű takarmányon tartott és hizlalt állatokból készült feldolgozott termékeket fogadnak, ezt a feltételt is megteremtettük.

Mindez folyamatos ellenőrzés mellett zajlik: a vágóhídon az állatok csak az ellenőrző és a hatósági állatorvos bizonyítványával együtt kerülhetnek levágásra. Így nem fordulhat elő az, hogy olyan csirkét vágjanak le, amelyiknek nincs laboratóriumban ellenőrzött vizsgálati eredménye arról, hogy szalmonella- és szermaradványmentes.

A vágóhídon minden műszakban folyamatosan jelen van a hatósági állatorvos, míg jó pár országban ezt nem követelik meg, a vágósoron pedig az állat-egészségügyi szaksegéd folyamatosan ellenőrzi a vágott állatok minőségét, és így kizárólag az előírásoknak teljes mértékben megfelelő állatok kerülnek levágásra.

- Gondolom, a cégeknek is számos belső szabályt kell követniük...

A termelési folyamatban olyan mélységig rögzítve vannak az ellenőrzési lehetőségek, hogy még azt is szabályozzák, hogy a rágcsálóirtásnál ki és pontosan hova helyezheti el a rágcsálóirtó szert. A vágóhídon a pontos hőmérsékletek minden ponton rögzítve és ellenőrizve vannak. Az üzemekben - az európai uniós normáknak megfelelően - külön fertőtlenítő-takarító brigádok dolgoznak éjszakai műszakban, a dolgozók mindennap tiszta, vasalt, fertőtlenített ruhát kapnak, műanyag kesztyűvel, hajhálóban dolgoznak, hogy ne kerülhessen semmilyen idegen anyag a feldolgozás során a termékbe.

Az Európai Unió hatósági állatorvosai az elmúlt évtizedben folyamatosan ellenőrizték a magyarországi vágóhidakat, és elmondhatjuk, hogy a magyar Baromfi Termék Tanács körében üzemelő vágóhidak kivétel nélkül megfelelnek az uniós elvárásoknak; 46 vágóhíd rendelkezik közvetlenül Brüsszel által adott kódszámmal.

- A vásárlók hogyan győződhetnek meg a garanciákról?

A Baromfi Termék Tanács kialakított egy kommunikációs stratégiát, amelynek célja, hogy a vásárlókat is informáljuk a fenti biztonsági és minőségi garanciákról. Ennek jegyében 2002-ben bevezettük az "Ellenőrzött magyar baromfi" védjegyet, amit csak a terméktanács tagjai - keltetők és vágóhidak - használhatnak, és külön szerződésben kell vállalniuk a terméktanács által előírt ellenőrzéseket. A védjeggyel megjelölt áruk kizárólag magyar alapanyagból készülhetnek, hatósági állatorvos ellenőrzi őket, magyar vágóhidakon dolgozzák fel őket, és megfelelnek az ISO 9001- és a HACCP-előírásoknak. Mindezek fényében érdemes hangsúlyozni, hogy Magyarországon nincs madárinfluenza-járvány, s állategészségügyi felkészültségünk képes kézben tartani minden lehetséges fejleményt.