Búcsú a PHARE-projektektől
A hazai pályázók összesen csaknem 300 millió eurót kaptak területfejlesztési célokra a PHARE-programok költségvetéséből 1992 óta - derül ki a Váti Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. összesítéséből. Az előcsatlakozási programot eredetileg azzal a céllal hozta létre 1989-ben az Európai Közösség, hogy segítse Lengyel- és Magyarország gazdasági szerkezetátalakítását. Később kibővítették, így ma már a régió 13 országában van jelen. A támogatási rendszert 1997-ben alakították át úgy, hogy kifejezetten az EU-csatlakozás követelményeinek teljesítését szolgálja, s ettől kezdve kapott még nagyobb hangsúlyt a területfejlesztés.
A közvetlen uniós támogatások 2000-től kiegészültek az ISPA- és a SAPARD-programokkal (a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra-beruházások, illetve a mezőgazdaság támogatásával), s ez váltást eredményezett a PHARE-programokban is. Az Európai Bizottság ekkortól egyrészt az intézményépítésre - köztisztviselők, szakemberek és a magánszféra illetékes szereplőinek képzésére, valamint megfelelő eszközökkel való ellátására - koncentrálta a támogatásokat. A PHARE-pénzalapok megközelítőleg 30 százaléka ezen intézményfejlesztési feladatok végrehajtását szolgálta. A megítélt támogatások másik, jelentősebb része a nagy infrastrukturális beruházások támogatására irányult. A területfejlesztési PHARE-programoknak két sajátos típusa alakult ki: a nemzeti regionális programok és a CBC, azaz a határon átnyúló együttműködés.
Az első területfejlesztési PHARE-program Magyarországon 1992-ben indult. Ennek keretében sor került a decentralizált területfejlesztési intézmények kísérleti bevezetésére: megyei fejlesztési tanácsokat és ügynökségeket hoztak létre Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. E korai program keretében először részesültek támogatásban a helyi kezdeményezéseken alapuló komplex kistérség-fejlesztési programok. A következő, 1995-ben induló területfejlesztési PHARE-program a kormány Borsod-Abaúj-Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási programjához csatlakozva, annak részeként működött. Az 1996-os program keretében - kísérletként - kialakították a tervezési-fejlesztési régiók magyarországi modelljét.
Az 1997-es regionális fejlesztési program már nagyban közelített az EU strukturális programjainak rendszeréhez. Célterülete Északkelet-Magyarország, Dél-Dunántúl és a Romániával határos terület volt. Az intézkedések az ipari szerkezetátalakítást, a humánerőforrás- és a vidékfejlesztést célozták.
A 2000 utáni időszakban a PHARE területfejlesztési programjainak Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld volt a célrégiója. A kis- és közepes vállalkozások emberi erőforrásának fejlesztésére, a vállalkozások közti együttműködés erősítésére és helyi üzleti infrastruktúra-fejlesztésre kaphattak támogatást a pályázók. A következő évben nagy értékű regionális beruházásokra, turizmusfejlesztésre, vállalatok innovatív tevékenységének ösztönzésére, valamint az elektronikus kereskedelem fejlesztésére lehetett forrást elnyerni. A 2002-2003-as program az Integrált helyi fejlesztések ösztönzése címmel indult, s itt már a strukturális alapokra készülve pályázhattak a jelentkezők.
Az Európai Unió már az 1990-es évektől mind nagyobb figyelmet fordított a határon átnyúló fejlesztések támogatására saját külső határain és a leendő tagországok határ menti térségeiben egyaránt. Ausztria csatlakozásakor az 1995. évi programmal indult el a PHARE CBC program Magyarországon. Kezdetben ez az osztrák határtérséget érintette, majd a következő lépésben a magyar-román, a magyar-szlovák és a magyar-szlovén határszakaszt, végül fokozatosan kiterjedt valamennyi határrégióra. Így horvát-magyar, ukrán-magyar és szerb-magyar programok is indultak.
Magyarország EU-tagállammá válásával az előcsatlakozási alapokat, így a PHARE-programokat is felváltják a strukturális alapok és az Interreg közösségi kezdeményezés.
