Egységes társasági adóalap?
Várhatóan jövő tavasszal terjeszti elő az Európai Bizottság a vállalati nyereségadó alapjának harmonizálására vonatkozó javaslatát, és három-négy éven belül megállapodás születhet ebben a nagy horderejű kérdésben - közölte a napokban Kovács László. Az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa szerint az adóalap egységesítéséről az arra hajlandó tagországok a vonakodók nélkül is megállapodhatnak, ez az EU-n belüli "megerősített együttműködés" alkalmazását jelentené.
Brüsszel azért nem számol mind a huszonöt ország bevonásával, mert Nagy-Britannia és Írország elvi alapon elutasít mindenfajta adóügyi harmonizációt, Csehország, Szlovákia és Észtország pedig versenyelőnye megőrzése érdekében nem hajlandó alkura. Kovács László úgy véli, a többi húsz ország megállapodásra juthat az eredetileg Német- és Franciaország által kezdeményezett adóalap-harmonizációról.
A kezdeményezés fő célja, hogy egyszerűbbé és áttekinthetőbbé váljon a vállalati adózás rendszere, és ezáltal csökkenjenek a cégek adminisztratív terhei és költségei. Ha Európa-szerte egyforma lenne az adóalap, akkor a beruházók könynyebben össze tudnák hasonlítani az egyes államok adóterheit - mutat rá a Financial Times. Ma például Lengyelországban alacsonyabb az adókulcs, mint Németországban, ám az adó alapja szélesebb. A londoni üzleti lap azonban úgy véli: nem biztos, hogy valóban minden olyan tagország elfogadja majd a bizottsági javaslatot, amely elvben késznek mutatkozik a probléma rendezésére. Az adóalap egységesítése ugyanis fontos befektetőcsalogató eszköztől fosztaná meg a pénzügyminisztériumokat.
Üdvözlendő az adóalap egységesítésére vonatkozó uniós terv, mivel így a különböző országokban egységes módszerek alapján lehet elkészíteni a mérlegeket - közölte lapunk érdeklődésére Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs osztályának vezetője. Az is nagy segítség lenne a beruházóknak, hogy az egységes adóalap révén könnyebben áttekinthetnék a különböző országokban érvényes tényleges adóterheket. Egyes tanácsadó cégek ma is készítenek ilyen öszszehasonlításokat, ám ezek hipotetikus esetekre vonatkoznak, amit egy üzletember nem tud közvetlenül a saját cégére vetíteni. Jelenleg egyébként Németországban a magyarnál magasabb vállalati adókulcs érvényesül, de általában szűkebb az adó kiszámításának alapja - teszi hozzá Dirk Wölfer.
