Elkészült a fejlesztési koncepció

A kormány jóváhagyta, s hamarosan a parlament elé kerül az országos területfejlesztési koncepció, amely az országos fejlesztéspolitikai koncepcióval összhangban összefoglalja az átfogó területpolitikai célkitűzéseket. Fontos változás, hogy a korábbiakkal ellentétben már minden ágazati tervbe bekerülnek a területi szempontok, s a területfejlesztési dokumentumokban is megjelennek az ágazati célkitűzések - fejtette ki a Világgazdaságnak Kolber István, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter. Újdonság a korábbi területfejlesztési koncepcióhoz képest az is, hogy a régiók önállóan terveznek, az általuk meghatározott prioritások részei a központi tervnek.

Magyarország az Európai Unió következő költségvetési időszakában, 2007-2013 között előreláthatólag hatezermilliárd forintnyi támogatásban részesülhet. Ez a jelenlegi fejlesztési források több mint hétszerese. Ennek ésszerű és sikeres felhasználásához jól meghatározott célokra, illetve az ezeket támogató gazdasági és társadalmi környezetre van szükség.

A dokumentum szerint a magyar területpolitika legfontosabb céljai: a térségi versenyképesség növelése, a kiegyensúlyozott fejlődés, a területi felzárkózás és a fenntartható fejlődés biztosítása, az Európába való területi integrálódás elősegítése, valamint a decentralizált fejlesztéspolitikai rendszer kialakítása és a regionalizmus erősítése.

Az integráció következtében Magyarország egy olyan nagyobb gazdasági-kulturális tér részévé válik, amelyben a régiók, térségek, települések fejlődési esélyeit mindenekelőtt versenyképességük határozza meg. Mindezt erősíthetik a területi alapon szerveződő - a kis- és középvállalkozások, a multinacionális cégek, a tudományos kutató műhelyek, az egyetemek és főiskolák, a kamarák, az önkormányzatok, a kistérségi társulások, a civil szervezetek között létrejövő - gazdasági célú együttműködések.

A területpolitika kétirányú tevékenység: egyfelől segítenie kell, hogy a fejlesztések a lehető leghatékonyabban valósuljanak meg, másfelől pedig minden eszközzel mérsékelnie kell a területi leszakadást. A jelentős területi különbségek korlátozzák a gazdasági fejlődést. Az elmaradott térségek és perifériák felzárkóztatása azért fontos, mert oldja az ország egyközpontú, ma még fővároscentrikus térszerkezetét.

A fenntartható térségfejlődés célja, hogy a környezeti, kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosítsa a lakosság életminőségének javítását. A területpolitikának elő kell segítenie területi integrálódásunkat Európába a nemzetközi közlekedési, kutatási, tervezési hálózatok fejlesztésével. Bővíteni kell a határ menti fejlesztések nagyságrendjét, és támogatni a határon átnyúló együttműködéseket.

Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a fejlődés legjobb útjai térségenként határozhatók meg jól, és területi szinten szervezhetők a leghatékonyabban. A források decentralizált felhasználása a felzárkózás egyik legfontosabb eszköze lehet. A legjobb eredménnyel kecsegtető erőforrás-hasznosítási lehetőségeket tehát a régióknak kell megtalálniuk, zöld utat adva a helyi kezdeményezéseknek.

A területfejlesztési politika országosan kiemelt célja a Balaton, a Tisza és a Duna térségének integrált fejlesztése, valamint a magyarországi termálvízkincs védelme és hasznosítása. A Balaton a főváros után ma is a legnagyobb hazai idegenforgalmi vonzerőt jelenti, és természeti, turisztikai, hajózási, valamint szőlő- és bortermelési adottságaira építkező gazdasága a nemzetgazdaság fontos tényezőjévé emeli. Fontos feladat a Tisza-térség integrált fejlesztése, a környezetgazdálkodási, a terület- és vidékfejlesztési beavatkozások a gazdasági versenyképesség javítása és a környezeti hatások jobb kezelése érdekében. A Duna menti fejlesztések, a gazdasági, a közlekedési és a turisztikai kínálat bővítése jelent kitörési lehetőséget a térség számára.