Euró - ha így folytatjuk, soha

A költségvetés tényleges hiánya a GDP 9-10 százalékára tehető, s ennek a finanszírozása hosszabb távon lehetetlen - mondta Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Közgazdasági Társaság közös rendezvényén. A jegybankelnök kiemelte: a jelenlegi helyzetet főként az menti meg, hogy a világban megfigyelhető alacsony kamatfelárak mellett a tőkepiaci szereplőkre globálisan jellemző a kockázatérzéketlenség.

Járai a magyar gazdaság helyzetéről szólva több más problémát is kiemelt. A szociális rendszer nem ösztönöz munkára, a nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, az adórendszer bonyolult, az adókulcsok magasak, az állami bürokrácia túlzottan nagy, a demográfiai helyzet a nyugat-európainál is rosszabb - hangsúlyozta a jegybankelnök, aki szerint a megoldáshoz alapvetően szükséges az államháztartás teljes átalakítása és a kiadások drasztikus csökkentése.

Mikor vezethetjük be az eurót? - tette fel magának a kérdést Járai, majd válaszolt is: ha így folytatjuk, akkor soha, pedig 2010-ben valószínűleg már Bulgária is az eurózóna tagja lesz. Jelenleg szigorúan véve egyetlen maastrichti kritériumot sem teljesít Magyarország, a költségvetési hiánytervek rendre elbuknak, 2004-2006 között pedig újra emelkedő deficitet várunk - sorolta aggodalmait az MNB-elnök.

A költségvetési korrekció szükségességét hangsúlyozta Hamecz István is. A jegybank alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaságra nézve a legrosszabb forgatókönyvet az jelenti, ha a tőkepiacok kényszerítik ki az alkalmazkodást. Ebben az esetben a forint leértékelődne, a hozamok jelentősen emelkednének, receszszió közeli állapot alakulna ki a lakossági devizahitelek megemelkedő terhei miatt. Emellett a költségvetés sem segíthet a helyzeten, mert a bizalom helyreállításának szükségessége miatt a korrekció így sem kerülhető el, ez pedig prociklikus fiskális politikát jelentene. Hamecz éppen ezért hangsúlyozta: hosszú távon mindenki jól járna a költségvetési hiány erőteljes és tartós csökkentésével. Ellenpéldaként a portugál helyzetet hozta fel, ahol a hiánycsökkentés elmaradásának hatására óvatossá váló lakosság viszszafogta fogyasztását, tartós recessziót okozva ezzel - még inkább megnehezítve a költségvetési korrekciót.

A jövő évi kilátásokkal kapcsolatban Hamecz elmondta: bár az inflációt és a termelékenységnövekedés ütemét figyelembe véve hosszú távon átlagosan 5,5-6 százalékos bruttó bérnövekedés lenne kívánatos, jövőre a csökkenő áfakulcs hatására 2 százalék alá süllyedő infláció miatt ennél kisebb keresetemelés indokolt. (VG)