Fetát csak Görögországból
Görögországé a kizárólagos jog a feta név használatára - döntött az Európai Bíróság. A kedvelt sajtféleség piacának felét uraló Dánia, Német-, Franciaország és Nagy-Britannia kifogásolja a döntést, mondván a feta egy sajttípus általános megnevezése, s ez nem ok arra, hogy Görögország egyeduralkodóvá váljon annak előállításában. A bíróság azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a görög fogyasztók többsége számára a fetasajt szorosan kapcsolódik Görögországhoz.
Az Európában évente elfogyasztott 200 ezer tonna fetasajt összértéke eléri az egymilliárd eurót. A görög fetatermelés évente 80 ezer tonna, amelyből a kivitel elenyésző. Az európai piacokon fellelhető fetasajt nem görög, legfeljebb annak van "álcázva" - görögös név, tipikus görög színek, stílusjegyek stb - véli az athéni mezőgazdasági minisztérium. Görögországban ősidők óta készítik a fetát - állítják a görögök.
A svéd-dán Arla Foods megdöbbenéssel fogadta a bírósági döntést, amelynek értelmében le kellene állítania évi 30 ezer tonnás fetatermelését, amely 125 millió eurónyi forgalmat hoz a cégnek. A dán tejipari szövetség azzal vádolja az Európai Bizottságot, hogy politikai okok miatt ítélkezett Görögország javára, mivel nem létezik Feta nevű település, város vagy bármilyen tájegység. Valóban, a feta az olasz fetta, vagyis szelet szóból ered, a görög nyelvben is csak a 17. században terjedt el. A bíróság továbbra is fenntartja a döntését, miszerint a feta egy jellegzetes görög megnevezés, és a névhasználati jog Görögországot illeti. (VG)
