Hogy is van ez? Egyszerre nő a munkanélküliség és a foglalkoztatottság
A harmadik negyedévben tovább folytatódtak az ellentmondásos folyamatok a munkapiacon. A munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatottság egyszerre emelkedett, igaz, utóbbi esetben a változás továbbra is mintavételi határon belül van. A sajátos helyzetet alapvetően az aktív népesség adminisztratív módon történő bővítése magyarázza: a nyugdíjkorhatár emelése. Így a munkapiacról kevesebb a kilépő, s ez a friss munkaerő utáni keresletet csökkenti. Ez magyarázza a pályakezdő fiatalok körében megfigyelhető emelkedő munkanélküliséget. A július-szeptemberi időszakban mintegy 75 ezerrel több ember volt a munkaerőpiacon (foglalkoztatottként vagy munkanélküliként), mint egy évvel korábban. Kicsivel több mint negyedük talált munkát, a többiek a munkanélküliek számát gyarapították. Ez az arány javuló tendenciát jelez, s ez arra utal, hogy valamelyest élénkülhet a munkaerőpiac. A területi bontásból megállapítható, hogy a munkanélküliség a dél-magyarországi régiókban emelkedett a leginkább az elmúlt egy évben. Mindez azonban egyáltalán nem rendezte át a régiók sorrendjét az állástalanok arányát illetően, ám az ország látványosan két részre szakadt: a legfejlettebb régiók (Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl) átlagos munkanélküliségi rátája hat százalék alatt van, míg a keleti és déli régiókban ugyanez a mutató 9 százalék körüli.
A nyugdíjkorhatár-emelés ugyan javított valamit az elmúlt két évben stagnáló aktivitási rátán, de az még így is jócskán elmarad az európai átlagtól. A mostani minimális emelkedés lapunk meglátása szerint arra lehet elegendő, hogy az unióban tavaly még (Lengyelország és Málta után) a harmadik legalacsonyabb rátánk egy, legfeljebb két pozíciót visszacsússzon, beérve Szlovákáit és esetleg Olaszországot. (VG)
