Kérdőjeles csődszabályok
A csődtörvényt egy évtizede eredménytelenül toldozzák-foltozzák, ám félő, hogy a napirenden lévő módosítás sem ad megnyugtató megoldást a legsürgetőbb problémákra - summázható a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jogi szekciójának tegnapi tanácskozása nyomán. A szakemberek által tárgyalt kérdések között szerepelt a felszámolás kezdő időpontja, a vagyonfelügyelő döntési jogköre, a zálogjoggal biztosított követelések sorsa csakúgy, mint a felelősségi szabályok kiterjesztése.
Hamarosan a kormány elé kerül - az új társasági és cégtörvénnyel együtt - a csődtörvény módosítása. Azokra a feladatokra helyezi a hangsúlyt, amelyek nem várhatnak az új jogszabály megalkotásáig. A jogszabály-előkészítők szerint a változások kedvező hatással lehetnek a gazdasági verseny- és fizetőképességre, nagyobb megbízhatóságot kölcsönözhetnek a vállalkozásoknak. Ezért pontosítanak számos szabályt, illetve vezetnek be új rendelkezéseket. A kamarai értekezleten azonban felhívták a figyelmet arra, hogy például hiába lesz egyértelműbb a felszámolás kezdő időpontja, ha azt a Cégközlönyben való megjelenés napjához kötik. A még meglévő cégvagyonnak ugyanis nem nyújt védelmet, változatlanul ki lehet üríteni a vállalkozást, mielőtt a hitelezők tudomást szereznek az eljárás megindulásáról. A módosítás ugyan bővíti a vagyonfelügyelő jogkörét, mégsem kap elegendő jogosítványt ahhoz, hogy megakadályozhatná a vagyonkimentést. Továbbra is problémákat okozhat a zálogjoggal biztosított követelések kielégítésével kapcsolatos szabályozás.
Szükség van szigorú felelősségi előírásokra, de azok kevésbé hatékonyak, ha - egyebek közt bonyolultságuk miatt - nehezen érvényesíthetők. A nyáron született, a cégvagyon rosszhiszemű átruházására vonatkozó, a tagokat érintő szabályt például (az időközben felmerült aggályokra tekintettel) igyekeztek kiigazítani, de alkalmazása változatlanul gondot okozhat. (KK)
