Madárinfluenza-pánik Európában

Francesco Storace olasz egészségügyi miniszter nyilvános bocsánatkérésre szólította fel Geoffrey Podgert, az Európai Élelmiszer-biztonsági Ügynökség (EFSA) igazgatóját azért az "alaptalan pánikkeltésért", amely súlyos károkat okozott a baromfi- és tojástermelőknek. Az olasz baromfitermelők szövetsége Herman Koeter, az EFSA tudományos igazgatójának lemondását követeli. A szervezet a napokban arra figyelmeztette a tagországok lakosságát, hogy ne fogyasszanak nyers tojást vagy nem megfelelően átsütött baromfihúst (VG, 2005. október 27., 5. oldal). Az olaszokon kívül több más tagállam is pánikkeltésről beszél; a svéd egészségügyi hatóság például közölte, hogy a nyers tojás fogyasztása sem jár egészségügyi kockázattal. Az EUobserver szerint később az Európai Bizottság egyik szóvivője is ilyen tartalmú nyilatkozatot tett, amely azt mutatja, hogy a brüszszeli illetékesek között sincs egyetértés a madárinfluenza ügyében.

A felzúdulás érthető, hiszen Olaszországtól Nagy-Britanniáig a legtöbb tagországban a kereslet visszaesésére panaszkodnak a tenyésztők. A legnagyobb francia csirketenyésztő cég, az LDC tőzsdei árfolyama október eleje óta 16 százalékkal esett, Németországban pedig a Lufthansa részvényei is megérezték a madárinfluenza hullámait. A madárinfluenza-pánik tehát anélkül is komoly károkat okoz, hogy az európai csirketelepeken ténylegesen kimutatták volna a kórokozót, nem is beszélve az emberi fertőzések előfordulásáról. A tét nagy: a sertéstenyésztés után a baromfiágazat a második legnagyobb húsipari szegmens, amelynek éves termelési értéke meghaladja a 30 milliárd eurót. A szektor félmillió embernek ad közvetlenül munkát, de mások is megérzik, ha kevesebb csirke- és pulykahús fogy (elég arra utalni, hogy a kontinens gabonatermelésének 20 százalékát is a baromfiágazat veszi fel).

Mindez persze semmiség ahhoz képest, amivel az emberről emberre terjedő vírus kialakulása fenyeget. Ebben az esetben olyan láncreakcióval kell számolni világszerte, amely az 1930-as évek eleji gazdasági világválsághoz hasonló helyzetet idézhet elő - véli Sherry Cooper, a BMO Nesbitt Burns beruházási cég közgazdásza. Összeomlana a légi, szárazföldi és tengeri közlekedés, a lakosság jelentős része nem tudna dolgozni, bezárnának az iskolák és egy sor más intézmény. Stephen Aldrich, az amerikai Bio Economic Research Associates tanácsadó cég vezérigazgatója szerint a kiskereskedelemtől a mozikon át az éttermekig minden olyan iparág megérezné a járvány hatását, amely közvetlen emberi kapcsolatokon alapul. A turizmus és ezen keresztül számos luxusiparág is visszaesne: a japán turisták például nem utaznának Franciaországba, így az ottani divatszalo-nok is elveszítenék sok ügyfelüket. Az elemzők azt tanácsolják, minden cégnél készüljenek fel az esetleges járvány esetén várható 25-30 százalékos munkaerő-kiesésre, és oldják meg, hogy minél többen tudjanak távmunkát végezni.