Marad az amerikai filmuralom
Az európai filmipar 2007 és 2013 közötti támogatását célzó Media 2007 program megvalósulása esetén is csak a status quo megőrzésére van esélye az EU-nak az Egyesült Államokkal szemben - derül ki az Európai Parlamentben tegnap tárgyalt képviselői jelentésből. 2004-ben - a megelőző évhez hasonlóan - az uniós mozik 71 százalékban vetítettek amerikai és csak 26 százalékban európai filmeket.
Európa az amerikai filmek egyik legnagyobb piaca: az Egyesült Államok kereskedelmi többlete az audiovizuális szektorban minden évben meghaladja a 8 milliárd dollárt. Ruth Hieronymi német néppárti képviselő jelentése szerint a számok azt mutatják, hogy az EU teljes kudarcot vallott saját audiovizuális piacának kihasználásában, és ez a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából is elszalasztott lehetőségeket jelent.
Az európai országok közötti együttműködés erősítésével és a kis- és középvállalkozások krónikus tőkehiányának áthidalásával azonban látványos eredményeket lehetne elérni - véli a képviselő. Ezt jelzi, hogy az audiovizuális iparág az egyik leggyorsabban növekvő ágazat Európában: évi több mint öt százalékkal bővülve forgalma 2008-ra elérheti a 351 milliárd eurót. A versenyt az Egyesült Államokkal már csak azért is Európa vehetné fel a legsikeresebben, mert az európai tartalom az audiovizuális alkotások alapja szerte a világon és különösen az Egyesült Államokban.
A tagállamok közötti együttműködés ösztönzése állt az eddigi két Media program középpontjában is (a második, a Media Plus elnevezésű 2006-ban fut ki). Ezek keretében a koprodukcióban készült európai filmek mintegy 90 százaléka kaphatott támogatást. A Media program segítségével finanszírozott Europa Cinema mozihálózat tagjai akár 38 százalékban is ilyen filmeket vetítenek. A 2003-as 750 után tavaly 764 filmet készítettek az EU-ban, a több mint egymilliárd eladott mozijegy pedig 1990 óta nem látott csúcsot jelent.
Elődeihez hasonlóan az Európai Bizottság által 1055 millió eurós költségvetéssel útjára indítani javasolt Media 2007 a filmgyártás elő- és utómunkálataira adna támogatást (képzésre, projektek kidolgozására, határokon átnyúló forgalmazásra, reklámra); a gyártás finanszírozása a tagállamok feladata maradna. A pénzszűkétől szenvedő kkv-k számára megkönnyítenék a kapcsolatfelvételt a csak néhány országban létező, az audiovizuális szektorra specializált pénzintézetekkel, valamint áldoznának az ágazat digitalizálására is. (VG)
