Modernizálják a közösségi vámkódexet
Egy a jelenleginél merőben más szemléletű, a gazdaság és a technika legújabb fejlődési irányait is figyelembe vevő vámkódexre, illetve végrehajtási rendeletére régóta igencsak nagy szükség van. Az "alapokat" is érintő újítást már a név is sugalmazni kívánja: az úgynevezett Modernizált Vámkódex optimista várakozások szerint 2008-2009-ben léphet hatályba az Európai Unióban.
Létrehozását számtalan sürgető probléma teszi indokolttá. Az Európai Közösség tagállamaiban a vámeljárásokat nagyrészt papír alapon végzik, ez nehézkessé, lassúvá teszi a vámeljárások szakszerű lefolytatását, lassítja a benyújtott árunyilatkozatok feldolgozási folyamatát, így a vámigazgatások nem tudnak eleget tenni a korszerű kereskedelem segítéséből/ellenőrzéséből adódó követelményeknek. Ugyanez a helyzet Magyarországon is: bár lehetőség van az árunyilatkozatok adattartalmának elektronikus formában (CD-n) történő benyújtására, e mellett továbbra is kötelező a papír alapú adathordozók (árunyilatkozatok, engedélyek, származási bizonyítványok stb.) benyújtása.
Annak ellenére, hogy a közösségben a vámjogi rendelkezéseket nem nemzeti, hanem közösségi jogszabályok határozzák meg, az árunyilatkozatok feldolgozására a tagállamok önállóan kifejlesztett, tehát egymástól eltérő informatikai rendszereket használnak. Az egyetlen kivétel az árutovábbítási eljárást támogató számítástechnikai rendszer, az NCTS, amelyet valamennyi tagállam használ. A közös szabványok hiánya gyakorlatilag lehetetlenné teszi a már kifejlesztett rendszerek közötti kommunikációt, így például a több tagállamban üzleti tevékenységet folytató gazdálkodóknak különböző vámhatósági elvárásoknak kell eleget tenniük. Mindez pluszköltségeket jelent a gazdálkodóknak, és nehézkessé teszi a vámkezelést. Az így kialakult helyzet tehát sérti a közösség belső piacának szabadságát.
Mindezek mellett kiemelt szerepet kap a közösség külső határainak hatékony védelme, tekintettel a közelmúlt világpolitikai eseményeire (terrorizmus elleni harc). A hatékony védelem érdekében elengedhetetlenül fontos a közösségi szinten megvalósított kockázatkezelés, illetve az ezt támogató közös számítástechnikai rendszer megvalósítása.
A problémák megoldását az e-kormányzat kezdeményezésnek a vám szakterületén történő megvalósítása, a papír alapú adathordozók lehetőség szerinti minimalizálása, valamint a vám szakterület jogi hátterének egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele, a tagállami it-rendszerek közötti interoperabilitás megteremtése, illetve közös informatikai rendszerek létrehozása jelenti. Mindezzel egyúttal javul a külkereskedelmi tevékenységet folytató uniós gazdálkodók versenyképessége a világpiacon.
Az "ideális állapot" eléréséig is szükség van azonban néhány sürgető változásra, illetve a "hídszerepre" a régi és a majdani új jogszabályok között. Ezt a szerepet hivatott betölteni a 648/2005/EK parlamenti és tanácsi rendelet, amely a közösségi vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendeletet módosítja.
Az átmeneti rendelet megalkotásának hátterében az az egyre erősödő amerikai elvárás áll, hogy az Európai Unióból exportált termékek igazolhatóan biztonságosak és ellenőrzöttek legyenek, azaz biztonsági szempontból ne jelentsenek semmiféle kockázatot az Amerikai Egyesült Államokra nézve.
Bár a 25 tagállamból álló EU egyetlen vámterületet alkot, ahol az áruk mozgását a közösségi vámkódex, valamint annak végrehajtási rendelete, továbbá számos közösségi jogi norma szabályozza, a különböző gyakorlati végrehajtásokból eredően például meglehetősen eltérő fokú és erősségű ellenőrzéseket végeznek az egyes nemzeti vámhatóságok uniószerte. Az egységesítés érdekében az azonos szintű vámellenőrzések létrehozását, valamint a végrehajtásért elsődlegesen felelős tagállamok vámellenőrzéseinek öszszehangolt alkalmazását közösen megállapított szabályokra és kockázati kritériumokra kell alapítani. A tagállamoknak és az Európai Bizottságnak (EB) ezért egy közösségi szintű kockázatkezelési keretrendszert kell bevezetniük, amely által lehetővé válik a megfelelő egyensúly fenntartása a vámellenőrzések és a jogszerű kereskedelem megkönnyítése között.
A megfelelő kockázat alapú ellenőrzések lehetővé tétele érdekében szükséges a közösség vámterületére beszállítandó, illetve onnan kiszállítandó valamenynyi árura vonatkozóan az érkezés, illetve az indulás előtti információnyújtás követelményének megállapítása, kivéve a vízi vagy légi úton megállás nélkül áthaladó áruk esetében. A biztonsági hiányosságok kiküszöbölése érdekében ezt a követelményt a vámszabad területrebeszállítandó, illetve onnan kiszállítandó árukra is be kell vezetni.
A behozatali és kiviteli áruforgalomra vonatkozó kockázati információkat meg kell osztani a tagállamok illetékes hatóságai és az Európai Bizottság között egy közös és biztonságos rendszerben. A gazdasági szereplők által a vámhatóságoknak szolgáltatott információk átadása során a személyes adatok feldolgozásában be kell tartani a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.
A biztonsági szempontok beépítésén túl a rendelet megpróbál hídként szolgálni a jelenlegi szabályok és a már meglehetősen előrehaladott tervezeti állapotban lévő Modernizált Vámkódex jövőbeli rendelkezései között, amenynyiben közös feltételeket és öszszehangolt követelmények meghatározását írja elő az engedélyezett gazdálkodók számára.
Az engedélyezett gazdálkodó státust a tagállamok minden olyan gazdálkodónak megadják, amely megfelel az ellenőrzési rendszerekre, fizetőképességre és a vámszabályok betartására vonatkozó követelményeknek. Az egyik tagállam által megadott státust a többi tagállamnak is el kell ismernie, viszont ez nem keletkeztet számára jogosultságot a többi tagállamban a vámszabályok alapján nyújtott egyszerűsítések előnyeiből való automatikus részesedésre. A kedvezmény abban áll, hogy esetleg a többi tagállamban is igénybe venni kívánt egyszerűsítések elbírálásakor nem kell minden egyes esetben megismételni a gazdálkodó előéletére vonatkozó vizsgálatokat, csupán az egyéb különös követelmények teljesülését kell ellenőrizni.
E célok megvalósítása érdekében a rendelet több új fogalmat vezet be (például beléptető vámhivatal, behozatali vámhivatal, kiviteli vámhivatal, kiléptető vámhivatal, kockázat, kockázatkezelés), több meglévő fogalmat pontosít (például vámellenőrzés), új jogintézményként megalkotja az engedélyezett gazdálkodó fogalmát, módosítja a gyűjtő árunyilatkozat benyújtásának feltételeit, előre hozva a benyújtás időpontját a beszállítást, illetve a kiszállítást megelőző időszakra.
Bár a rendelet maga, illetve néhány rendelkezés (így az engedélyezett gazdálkodó státus megadásának feltételei, közös kockázatkezelési keretrendszer meghatározása) a kihirdetést követő 7. napon, azaz 2005. május 11-én hatályba lépett, a tényleges megvalósítás csak a végrehajtási rendelkezések hatálybalépésétől számított három éven belül kezdődik: a tagállamoknak ekkorra kell lehetővé tenniük az elektronikus vámáru-nyilatkozat benyújtását, a vámhivatalok közötti adatcserét, valamint az automatizált kockázatkezelést. (Két éven belül azonban az EB értékeli a tagállamoktól érkező esetleges hosszabbítási kérelmeket, és adott esetben javasolja a hároméves időtartam meghosszabbítását.)
A jogszabály végrehajtási rendeletét jelenleg fogalmazzák, ennek tagállami véleményezése várhatóan 2005 végéig lezárul. Az EB így a végleges szövegtervezetet 2006 első negyedében benyújthatja az Európai Tanácshoz elfogadásra, a hatálybalépés ennek megfelelően 2006. december végére tehető.
