Olcsóbb lesz a közösségi védjegy
A közösségi védjegy az árujelzők jogi védelmének legegyszerűbb fajtája azon cégek számára, amelyek termékeiket vagy szolgáltatásaikat az EU egynél több országában is szeretnék forgalmazni. Igen egyszerű módon, egyetlen eljárással megszerezhető az erre szakosodott uniós ügynökségen, a spanyolországi Alicantéban található Belső Piaci Harmonizáció Hivatalán (Office for Harmonisation in the Internal Market, OHIM) keresztül. A kérelmet ráadásul az egyszerűség kedvéért a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz (MSZH) is be lehet nyújtani - igaz, az MSZH csupán a postás szerepét tölti be.
Már több mint 200 ezer cég szerzett közösségi védjegyet, s az EU most az eljárás olcsóbbá tételével is igyekszik a lehetőséget tovább népszerűsíteni. Novembertől csak 900 euróba kerül a kérelem benyújtása az eddigi 975 helyett, s a védjegy bejegyzésének díja is csökken, 850 euróra az eddigi 1100-ról. A már létező közösségi védjegy megújításáért novembertől csak 1500 eurót kell fizetni a jelenlegi 2500 helyett. Ennél is többet spórolhatnak azok, akik bejegyzés vagy megújítás iránti kérelmüket online módon, az OHIM honlapján keresztül intézik (http://oami.eu.int).
Magyarországon is egyre népszerűbb a közösségi védjegy, 1996-2004 között 140 árujelző szerzett ilyen jogi oltalmat, az idén az első kilenc hónapban pedig további 66. Ezzel tehát már 206 közösségi védjegy van magyar tulajdonban, ami több, mint a cseh, és csak valamivel kevesebb, mint a lengyel adat.
A közösségi védjegy révén egyetlen kérelem benyújtásával, egyetlen eljárás során, egyetlen nyelvet (akár a magyart) használva lehet az egész EU területére kiterjedő védjegyoltalmat szerezni. A közösségi védjegy mellett természetesen nem kell lemondani a már esetleg megszerzett magyar - vagy más tagállami - nemzeti védjegyről sem, a kettő kiegészíti egymást. Ráadásul a közösségi védjegy nem jár azzal a kötelezettséggel, hogy mind a 25 tagállamban aktív legyen a védjegy tulajdonosa.
További előnye a közösségi védjegynek, hogy ha a benyújtott kérelem ellen felszólal egy ellenérdekelt fél, és eléri a bejegyzési kérelem elutasítását, akkor is nyitva áll a nemzeti védjegybejelentésekre való átalakítás (ún. konverzió) lehetősége - hívja fel a figyelmet Millisits Endre, az MSZH osztályvezetője. Ez azt jelenti, hogy három hónapon belül újabb kérelmet lehet benyújtani azokban az országokban, ahol az oltalomszerzést a felszólalás nem zárja ki. A már lajstromozott közösségi védjegy esetében is fennáll a nemzeti védjegyekre való utólagos szétbontás lehetősége. Ugyancsak lehetősége van a közösségi védjegy bejelentőjének, hogy ugyanarra a megjelölésre korábban nemzeti vagy nemzetközi védjegylajstromozással szerzett oltalmának kezdőnapját (az ún. szenioritást) kérje a közösségi védjegy adatai között feljegyezni.
