Ritkán fizet kártérítést az APEH
Szeptember végéig 13 közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti pert indítottak az APEH ellen, ezekben összesen 1,2 milliárd forintot követelnek a hatóságtól - tudtuk meg Fekete Józsefnétől, az adóhatóság osztályvezetőjétől. Vagyis ez azt jelenti, hogy perenként átlagban majdnem százmillió forint az adózók által megjelölt kártérítési igény. Az újonnan indultak esetekben a legkülönfélébb okok miatt követelnek az adózók kártérítést: így például téves tájékoztatás, vagy az adózókkal szemben lefolytatott szabálytalan adóigazgatási eljárás miatt, s azért is, mert szerintük a végrehajtási eljárást jogszabálysértő módon indította ellenük a hatóság. Két esetben pedig azért követelt kártérítést az adózó, mert az engedményezési szerződést az adóhatóság nem ismerte el, s ezzel neki kárt okozott. Vadász Iván adószakértő szerint azért is indítanak kevés ilyen típusú pert az adózók, mert azt gondolják, hogy "kiszúr" velük az APEH, ha kártérítést követelnek, vagyis nem mernek a harcba szállni az adóhatósággal. Véleménye szerint rövidesen ugrásszerűen megnőhet az APEH ellen indított kártérítési perek száma, amit két törvény okoz. A november elsejétől hatályba lépő közigazgatási törvény ugyanis a mainál szélesebb körben ad lehetőséget arra, hogy ha jogsértő a közigazgatási szerv eljárása, akkor kártérítést kell fizetnie. A polgári perrendtartásról szóló törvény parlament előtt lévő módosítása viszont azt javasolja, hogy a bírósági szakasz közigazgatási perekben egyfokozatú legyen, vagyis szűnjön meg az a lehetőség, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet lehessen benyújtani. A két törvény együttes hatásának köszönhetőn az adószakértő szerint jelentősen emelkedhet az APEH elleni közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perek száma.
Az elmúlt öt év átlagában évente 20-29 ilyen típusú per indult az APEH ellen, amelyekben az érvényesített kárigény 1 és 2,5 milliárd forint között volt. Ez alól csupán az elmúlt év jelentett kivételt. Tavaly ugyanis két nagy értékű pert is indítottak a hatóság ellen, az egyikben ötezermilliárd, a másikban "csupán" 14,5 milliárd forintot követeltek az APEH-től. Azóta mindkét per az adóhatóság nyertességével zárult. Az ötezermilliárd forintot egy magánszemély adózó azért követelte, mert szerinte az adóhatóság mulasztása miatt nem történtek meg azok az intézkedések, amelyekkel az egészségkárosodása megelőlegezhető lett volna. (Csak összehasonlításul: az idén a költségvetés személyi jövedelemadóból mintegy ezermilliárd forint bevételt vár.) A másik nagy pertárgyértékű eljárásban a felperes 14,5 milliárd forint kártérítésre tartott igényt, mivel az adóhatóság egyéni cégének jogalanyiságát nem ismerte el, ezért az általa kibocsátott számlát fiktívnek minősítette, így nem tudta szabadalmának hasznosítási jogát értékesíteni.
Jelenleg 41 kártérítési per van folyamatban az APEH ellen, tavaly ilyenkor 36 volt. Az elmúlt öt év átlagát tekintve a folyamatban lévő perek száma 30 és 76 között mozgott. Ezek közül évente mintegy 20-30 fejeződik be jogerősen. Ezeknek a fele általában megszüntetéssel, illetve a kereseti kérelem idézés kibocsátása nélküli elutasításával fejeződik be. A perek másik felében érdemi döntést hoz a bíróság, s ezek túlnyomó többsége az APEH pernyertességével fejeződik be. 1990 óta mindössze három olyan ítélet született, amelyben helyt adott a bíróság a felperes kereseti kérelmének. Szeptember végéig 11 per fejeződött be, amelyből 8 ítélettel zárult, 3 ügyben pedig megszűnt a peres eljárás. A nyolcból hétben az APEH pernyertes, egyben pedig részlegesen pernyertes lett. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a bíróság megállapította ugyan az APEH felróható károkozó magatartását, azonban a kártérítési összeget 267 ezer forintra mérsékelte a felperes által igényelt 2,8 millió helyett.
Vadász Iván szerint nem helyes ez a mindig az adóhatóságot kedvezményező bírói hozzáállás. Az különösen érdekes, hogy nem kell az adóhatóságnak kártérítést fizetnie, ha rossz szakmai álláspontja miatt keletkezik kára az adózónak, ugyanakkor ha egy adószakértő ad szakmailag helytelen tanácsot az ügyfelének, akkor kénytelen viselni ennek a következményeit. Az adószakértő szerint változtatni kellene azon a bírói felfogáson, hogy az államapparátus a közjót szolgálja, s éppen ezért csak a legszélsőségesebb esetekben lehet kártérítésre kötelezni.
