Tettek a kampányra
Az eddigi választásokon Lengyelországban nem csupán menesztették az éppen kormányzókat, hanem a leváltások legtöbbször földindulásszerű pártkatasztrófákkal (széteséssel vagy megszűnéssel) jártak. Most a szociáldemokratákat sújtotta a választási katasztrófa. Hosszú ideje előre lehetett tudni, hogy két konzervatív párt fog az első két helyen végezni, fej-fej mellett, és együtt lesznek kénytelenek kormányozni. A kérdés csak az volt, melyik fog orrhosszal győzni: a radikális katolikus-konzervatív Törvény és Igazság (PiS), amelynek gazdasági programja gyakorlatilag szocialista, vagy a társadalmi és politikai kérdésekben éppen csak kevésbé harsányan konzervatív, gazdasági programjában liberális Polgári Platform (PO), amelyet a világsajtó a nyugati fogalmak lengyelországi alkalmazhatóságának korlátozottsága miatt jobb híján "üzletbarát" címkével látott el. Végül is két és fél százalékos előnnyel a PiS futott be a PO előtt, s most, kormányra kerülve, ennek a két pártnak kell majd koalícióban összebékítenie a tüzet és a vizet. (A kormányalakítást lassította, hogy közben zajlott a kétfordulós elnökválasztás, amelyen szintén a két párt jelöltje rivalizált egymással. A győztes a PiS jelöltje Lech Kaczynski lett.)
A munkaadóknak az volt a parlamenti választás különlegessége, hogy a gazdasági programot illetően a Polgári Platformon kívül számukra más párt szóba sem jöhetett. Az eddig kormányzó szociáldemokratáknak egyes pillanatokban még a parlamenti bejutásuk is bizonytalan volt, a Demokrata Párté meg irreális. Az összes többi párt a balos vagy jobbos (radikális vagy szélsőjobb) populizmust képviseli, zűrzavaros gazdasági programmal.
Lengyelországban négy országos reprezentatív vállalkozói érdekvédelmi szervezet működik, ezek mind részt vesznek a háromoldalú bizottságban (lásd kiegészítő jegyzetünket). A négyből egy a kisiparosoké, míg három tényleges munkaadói szervezetként, s mint ilyen, a legnagyobbként hirdeti saját magát. Egyikük sem vett részt direkt módon a kampányban, jóllehet mindháromnak van saját gazdasági programja, amelyek közös elemei: a vállalkozási terhek, a munka árának csökkentése, a szociálpolitika minimalizálása, a költségvetés újraelosztó jellegének mérséklése. A programok inkább csak hagsúlyokban térnek el. Legimpozánsabb, legterjedelmesebb a Business Center Clubé (BCC), a 26 oldalas dokumentumban még alkotmánymódosítási javaslatok is szerepelnek. E programok hangoztatásából állt a "kampány", valamint abból, hogy találkozókat szerveztek tagjaik és politikusok számára. A pártok nyílt küzdelmében azonban észrevétlenek maradtak. A Lengyel Munkaadók Konföderációjánál (KPP) lapunknak úgy nyilatkoztak: apolitikus szervezetként nem támogatnak egyetlen pártot sem. Miközben saját programjukat tekintik a leghasznosabbnak Lengyelország számára, szóba sem jöhetett, hogy beálltak volna valamely párt vagy jelölt mögé, cserébe azért, ha az adott párt vagy jelölt felvállalja a KPP gazdasági programját. De ugyanez volt a másik két szervezet krédója is. (A Lewiatan Magánmunkaadók Lengyel Konföderációja azért pikáns helyzetbe került, mert elnök, Henryka Bochniarz indult a köztársaságielnök-választáson, méghozzá egy pártnak, a balközép-liberális Demokrata Pártnak a színeiben, de jelentéktelen eredményt ért el.)
Két szervezet, a Lewiatan és a BCC végeztetett közvélemény-kutatást a tagjai körében a pártpreferenciákról, választási szándékokról, és ezek eredményeit közzé tette. Mindkét felmérésben a Polgári Platform vezetett toronymagasan. A Lewiatan májusi felmérése szerint az üzletemberek körében csaknem kétszer nagyobb volt a támogatottsága a Platformnak (40-42 százalék, kérdéstől függően), mint a lakosság körében volt akkor, és mint amennyit végül a párt ténylegesen kapott (24 százalék). A Törvény és Igazság májusban harmadannyit (9 százalékot) kapott volna az üzletemberektől, mint szeptemberben az egész lakosságtól (27 százalék). A BCC közvélemény-kutatása a kampányláz idején készült (két héttel a parlamenti szavazás előtt zárult), amikor már érlelődött a Törvény és Igazság győzelme. Ebben az üzletemberek 85 (!) százaléka választotta a Platformot és csak 4 százaléka a Törvény és Igazságot. A BCC tagjai 97 százalékos választási részvételt deklaráltak (ténylegesen a lakosság 40 százaléka ment el szavazni).
A lengyel társadalom sokkal több törésvonal mentén oszlik meg, semhogy a munkaadók külön osztályt képviselnének. Ez kidomborodott a Lewiatan felméréséből, amely szerint olyan klasszikusan liberális kérdésben, mint a progresszív adózás megszüntetése, a munkaadók sokkal inkább elkötelezettek, mint a társadalom. Társadalmi vízválasztó kérdésekben - mint az állam-egyház viszonya, az abortusz engedélyezése - határozottan, de nem elsöprőn liberálisabbak a közvéleménynél. De már olyan ügyekben, mint az államtól elvárt szociális gondoskodószerep, sokszor alig tér el a munkaadók véleménye a társadalom egészéétől.
