A Biblia nem válhat a múlt emlékművévé
A Biblia nem válhat a múlt emlékművévé, érvényes mondandójának kell lennie a ma és a holnap élő emberek számára is. Ezért van szükség újabb és újabb bibliafordításokra. Erről beszélt a Népszabadságnak Simon Crisp, a Bibliatársulatok Világszövetségének angol tanácsadója, aki a protestáns szent könyv újrafordításának harmincadik évfordulója alkalmából tartózkodott Budapesten. A hazai protestáns közösségek évszázadokig az 1590-ben megjelent Károli- (Károlyi) bibliát használták, míg a katolikusok a Káldi-féle Szentírás szövegét tekintették irányadónak. Mindkét műnek az idők során több javított változata jelent meg. A Károli-biblia utolsó nagy átjavítása 1908-ban látott napvilágot. Az 1949-ben létrejött Magyar Bibliatanács, a mai alapítvány (MBA) elődje azonban úgy látta, a Károli-szöveg az eredeti jellegzetességeinek elvesztése nélkül nem javítható tovább, új fordításra van szükség. Több évtized alatt 1975-re készült el ez a munka, amelyre hétfőn és kedden emlékeztek az MBA-nál. Az eszmecserén Simon Crisp érdeklődésünkre elmondta, meghatározó szerepük van a fordításoknak világszerte a könyvek könyvének tartott Biblia megismertetésében, használatában, hiszen az olvasók 99 százaléka nem érti az eredeti héber és ógörög szövegeket. (Nol.hu)
