Alvóvárosból gazdasági centrum
A főváros közelsége és a bevezető autópályák kedvező elhelyezkedést biztosítanak Budaörsnek. Más területen is képesek a környező településeknél kedvezőbb feltételeket kínálni a beruházóknak?
Az önkormányzat már 10 évvel ezelőtt olyan alacsony szinten határozta meg a helyi iparűzési adó mértékét, hogy az mind a budapesti, mind a környékbeli településeknél alkalmazott kulcsoknál vonzóbb legyen a befektetőknek, és ezt az elvet követi azóta is. Azon kisvállalkozások, amelyek éves nettó árbevétele nem éri el a 30 millió forintot, mentesülnek a helyi iparűzési adó fizetése alól. Ez azt a célt szolgálja, hogy a megspórolt összegeket helyzetük megerősítésére fordíthassák, mivel 2007-től - az uniós előírások miatt - a városnak szűkítenie kell a jelenlegi kedvezményeket. A multinacionális cégektől származó adóbevételek lehetővé tették, hogy segítsük a kicsiket. Ennek köszönhetően az elmúlt években a mikro-, kis- és középvállalkozások megerősödtek Budaörsön. A rendszerváltás óta erőteljesen vállalkozóbarát politikát folytatunk, a hatósági engedélyezési eljárásokat igyekszünk minél gyorsabban befejezni, hogy a cégek mielőbb elkezdhessék a működést. Az utóbbi években készített szakmai felmérések, tanulmányok alapján Budaörs a magyar városok között gazdasági erejét és ezzel összefüggésben innovatív tevékenységét illetően az első három között helyezkedik el.
Milyen cégek letelepedését preferálják leginkább a továbbiakban?
Elsősorban szolgáltatóipari, logisztikai, valamint a csúcstechnológiát képviselő high-tech cégeket látnánk szívesen. Olyan befektetéseket, amelyek tevékenysége és forgalma nem terheli a környezetet. Mint például a napokban átadott zöldmezős beruházás, a GE-központ.
Milyen a város infrastruktúrája?
Budaörs sok tekintetben többet nyújt, mint a környező települések, és infrastrukturális szempontból is felveszi a versenyt Budapesttel. Az alapközművek a lakott területeken gyakorlatilag 100 százalékban kiépítettek, csupán az üdülőövezetekben vannak hiányosságok. Intézményhálózatunk színvonala jóval az országos átlag felett van. Nemcsak a háziorvosi rendelőket privatizáltuk, hanem a teljes szakorvosi ellátórendszer szakmai befektetők kezében van. Ennek köszönhetően egyrészt jelentősen javult a szolgáltatás színvonala, másrészt a korábban évi 40-50 millió forintot felemésztő szektor ma 10-15 millió forint bevételt hoz az önkormányzatnak. Továbbá megvalósult a 24 órás ügyeleti rendszer a városban. A napokban adjuk át ünnepélyesen a mentőállomást, amely 117 millió forintos beruházással az önkormányzat területén, a város finanszírozásában készült el. Sok más településsel ellentétben Budaörsön egy óvodát vagy iskolát sem kellett bezárni, sőt az előrejelzések alapján további bővítésre van szükség.
Az önkormányzat idei fejlesztéseiben mire helyezik a hangsúlyt?
ebben az évben elsősorban olyan fejlesztéseket végzünk, amelyek javítják a helybeliek életminőségét. A szabad idő eltöltését szolgáló különböző rekreációs beruházásokat tervezünk, illetve valósítunk meg. Folyamatban van a városi uszoda és a sportcsarnok tervezése, az idén készült el egy szabvány méretű műfüves focipálya, számos parkot, játszóteret és egyéb közterületet újítottunk fel. A cél az, hogy az itt élők minden olyan szolgáltatást és kulturális programot megtaláljanak, mint amelyet általában egy nyugat-európai kisváros nyújt. Ezt szolgálja a most átadott közösségi városháza is, amely - az országban egyedülálló módon - kulturális intézmény is egyben.
Hosszabb távon mi a város fejlődésének iránya?
A következő 10-15 évben elengedhetetlen a kötött pályás tömegközlekedés kiépítése a térségben. Ez lehet akár a metró vonalának meghosszabbítása vagy elővárosi vasút létesítése. Ez nemcsak Budaörsöt érinti, hanem az egész térség további fejlődésének egyik kulcsa, s megítélésem szerint a fővárosnak is létkérdés. Természetesen ehhez külső források, így kormányzati és pályázati pénzek is szükségesek.
Mekkora összegből gazdálkodik az idén a város, és ebből mennyit tesz ki a helyi adóbevétel?
A település idei költségvetése 15,4 milliárd forint. Ennek csaknem fele származik a helyi adókból. A bevételek ilyen aránya országos szinten is kiemelkedő. Iparűzési adóból ez évben mintegy 6,2 milliárd forint folyik be.
Az iparűzési adó tervezett megszüntetése Budaörsöt különösen érzékenyen érintené. Hogyan látja ezt a kérdést?
Át kell gondolni, milyen egyéb adónemekkel lehetne pótolni a kieső forrást, amely egyes vélemények szerint nem EU-konform. Az önkormányzatok kieső bevételeinek ellentételezésére alkalmas eszközként merült fel többek között az érték alapú ingatlanadó. Mindez a parlamentben dől majd el, én azonban az adórendszer átalakítását közigazgatási és államháztartási reform nélkül nem tudom elképzelni. Ahol a gazdaság olyan erős, mint Budaörsön, ott nem történhet akkora változás, amely a települést ellehetetlenítené. Ez ugyanis az egész magyar önkormányzati rendszer összeomlását jelentené. Vagyis megtaláljuk majd az új feltételrendszerben is a város számára optimális megoldást.
