Csúcson az áram ára

Európa legfontosabb árampiacán, a lipcsei energiatőzsdén (EEX) három nap alatt 40-ről 140 fölé, míg Grazban 60-ról 130 euróra ugrott egy megawattóra (MWh) árfolyama. A tőzsdei események ugyan nem hatnak közvetlenül a fogyasztói árakra, de annál inkább befolyásolják az áramszolgáltatók jövő évi árkalkulációit.
Elemzők több tényező együttes hatásának tartják a drámai változást. Először is a gáz ára majdnem kétszeresére nőtt az elmúlt hetekben a brit szigeteken, s ez hamarosan a német piacon is éreztette hatását. Ezzel egy időben Németországban több erőmű időszakosan leállt, ráadásul a szokásosnál hidegebb idő beköszönte miatt ugrásszerűen megnőtt a fogyasztás. Áramipari szakemberek szerint az idő enyhülése és a két leállt erőmű újraindítása után az árak normalizálódnak – írja a Die Presse.
A mostani csúcs a legnagyobb az eddigi ármozgások közül. Az egyre gyakrabban előforduló hosszok jól érzékeltetik az árampiacon uralkodó feszültséget. A tartalékkapacitások egyre kisebbek, mivel a termelés nehezen tud lépést tartani a növekvő igényekkel. Így egy kisebb működési zavar is erőteljes kilengéseket idéz elő a tőzsdéken. Az itt értékesített árammennyiség csak töredéke a teljes fogyasztásnak: az EEX-en például a német felhasználás csupán egytizedével kereskednek. Az árfolyamok azonban komoly hatással vannak a szerződésekben rögzítendő tarifákra.
Az Európában tapasztalható szűk energiapiaci keresztmetszetek legsúlyosabban Nagy-Britanniát érintik. Brit meteorológusok előrejelzése szerint az idei tél több mint 60 százalékos valószínűséggel az elmúlt tíz év leghidegebbje lesz. A brit földgáz ára majdnem duplájára nőtt az elmúlt hetekben, mivel az északi-tengeri források gyorsabban apadnak a vártnál, és a külföldi behozatalt bonyolító vezetékhálózat még nem áll készen a fogadásra. A szigetország ellátottsága télen valószínűleg szűkösebb lesz, mint valaha. Ráadásul a közvetlen fűtési problémák mellett az áramtermelés is veszélybe kerülhet. Bár Alan Johnson ipari és kereskedelmi miniszter „semmilyen körülmények” között nem tart elképzelhetőnek áram- vagy gázellátási kimaradásokat, a kormány a háttérben másra is igyekszik felkészülni. A Financial Times birtokába jutott dokumentumokból kiderül, hogy a brit kabinet e hónapban vállalatvezetőkkel folytatott megbeszéléseket arról, mi a teendő az energiaellátásban fellépő hirtelen fennakadás esetén.
Annak ellenére, hogy az elmúlt tél meglehetősen enyhe volt, a kora tavasszal beütő hideghullám már szolgált intő jelekkel. A hagyományosan áramexportőr Franciaország behozatalra szorult, de időnként még így is a meg kellett vonnia a délen fekvő Korzikától és több nagyobb üzemtől az elektromos ellátást. Olaszország gáztartalékait szinte teljesen kimerítette a váratlan tavaszi fűtésszezon, Nagy-Britanniában pedig kétszeresére ugrottak a gázárak.

A magyar közüzemi áramtarifákra nincsenek közvetlen hatással az európai tőzsdei kilengések, mivel azokat hatóságilag szabják meg – tudtuk meg a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. illetékesétől. A jövőbeni árképzést azonban befolyásolják, a versenypiacon beszerzőket pedig közvetlenül érintik. Hazánk áramfelhasználásának mintegy 15 százaléka származik behozatalból, a honi termelésnek pedig közel harmadát gázerőművekből nyerik. Így közvetetten – Németországhoz hasonlóan – a nyugat-európai gázhiány következményei Magyarországon is éreztethetik hatásukat.