Energiafaló a lakosság

Hamarosan elkészül az épületek energiatanúsítását előíró kormányrendelet tervezete. Sürget az idő, mert az Európai Unió direktívája szerint a január 4-ig valamennyi tagországban kötelezően életbe kell léptetni azokat a belső szabályokat, amelyek elősegítik a hazai épületállomány energetikai térképének megrajzolását, egyúttal megfogalmazzák a szükséges energiahatékonysági lépések sorát. Fontos ügyről van szó, hiszen a hazai épületek építése, üzemeltetése az energiafelhasználás mintegy 45-50 százalékát teszi ki. Ráadásul egyre romlik a helyzet: az elmúlt öt évben a lakossági energiafelhasználás öt százalékkal emelkedett, miközben más területeken alig 1-2 százalékos volt a növekedés.

Az unió a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében 2002 végén adta ki irányelvét, ám nálunk a hároméves moratórium alatt sem sikerült minden kérdést tisztázni. Bár az igaz, hogy a műszaki tennivalókban többé-kevésbé megállapodott a szakma, azonban a szükséges jogszabály-változtatásokról jelenleg még zajlik az érintett tárcák között a közigazgatási egyeztetés.

Az mindenesetre a kézzelfogható eredmények közé tartozik, hogy elkészültek és a lakáshivatal honlapján meg is jelentek azok a számítási, eljárási módszerek, amelyek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásához szükségesek. Elkezdődtek a tanfolyamok is, már javában képzik azokat a szakembereket, akik az összetett feladat elvégzésére képesek lesznek.

Az viszont komoly gondot jelent, hogy számos feltétel hiányzik az elképzelések érvényesítéséhez. A rendelettervezet szerint például meg kellene vizsgálni a 20 kilowattnál nagyobb teljesítményű kazánokat, a 12 kilowattosnál nagyobb klímaberendezéseket, a 15 évesnél idősebb kazánnal üzemelő központi fűtési rendszereket. Igen ám, de erről nincsenek központosított adatok, jelenleg senki nem tudja, hol vannak ilyenek. Éppen ezért felmerült: nem büntetéssel, szankcionálással, hanem egyfajta ösztönzőrendszerrel lehetne a kívánt célt elérni.

Az energiatanúsítvány elkészítése a tervezési díj 10 százaléka lenne, ez lakásonként akár tízszeres különséget is jelenthet. A passzus legalább tíz évig lehetne érvényben, csak akkor kellene újat kiváltani, ha a lakás energiafelhasználását jelentősen befolyásoló átalakítások történnek. (BJA)

- 2008. január: közhasznú épületeknél

- 2009. január: többi épületnél tulajdoncsere esetén

- 2011. január: családi házaknál tulajdoncsere esetén

- 2008. január: közhasznú épületeknél

- 2009. január: többi épületnél tulajdoncsere esetén

- 2011. január: családi házaknál tulajdoncsere esetén-->