Hatalmi harc az internetért
Az internet működtetése kapcsán homlokegyenest ellentétes álláspontot képvisel az USA és a fejlődő országok egy csoportja. Európa kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amellyel azonban csak magára haragította az Egyesült Államokat.
A vita középpontjában a doménnevek rendszerének (DNS) működtetése áll. Ez az a címzési rendszer, amelynek segítségével az egyes számítógépek megtalálhatják egymást, illetve a keresett tartalmat az interneten. A globális infrastruktúrának ezt a kritikus elemét jelenleg egy kaliforniai társaság (ICANN – Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) irányítja, az amerikai kormány megbízásából.
Az intézmény révén az USA a világ bármely részén működő számítógépek között szabadon blokkolhatja vagy engedélyezheti a forgalmat. Washington eredetileg azt tervezte, hogy az ICANN-nak adott megbízás – 2006. szeptemberi – lejárta után feladja a szóban forgó ellenőrzési funkciót, az idén júniusban azonban bejelentette, hogy továbbra is fenn kívánja tartani, mégpedig az internet „stabilitásának és biztonságának szavatolása” végett.
Az államok egy csoportja – főleg Brazília, Irán és Kína – ellenzi az amerikai ellenőrzés fenntartását. Szerintük a világháló globális erőforrássá vált, s minden államnak egyformán stratégiai érdeke fűződik a működtetéséhez. Ők azt szeretnék, ha az ENSZ vagy valamely más nemzetközi szervezet venné át az ellenőrzést. A megegyezés kilátásait beárnyékolja, hogy az amerikai kongresszusban napirenden van egy olyan indítvány, amellyel a jelenlegi rendszerben bármilyen változtatást meg lehet akadályozni. Egy szenátor szerint a mostani pozíciók feladása felérne egy „digitális Münchennel” (utalás az 1938-as engedményre Hitlerrel szemben).
