Kártérítés a megvádolt cégeknek

Az ügyek jelentős része még nem zárult le, az idén tavasszal tartott hasonló akció, a SoKo Bunda alkalmából megvizsgált cégek esetében pedig még a vádemelésig sem jutottak el a németek – öszszegezte lapunknak Tóth Boldizsár, a Nemzetközi Vállalkozók Szövetségének elnöke, s hozzátette: a kinti hatóságok elsősorban azt a gyanút fogalmazták meg a magyar vállalkozások ellen, hogy azok a magyarországi munkaügyi szabályokat nem tartották be. Olyan dokumentumok (például az E-111 számú egészségbizosítási igazolás) tartalmát kérdőjelezték meg, amelyeket az uniós előírások alapján kötelesek lennének elfogadni. Tóth Boldizsár elmondta: az idén áprilisban őrizetbe vett magyar cégvezetők közül egyeseket azzal a feltétellel bocsátottak – vagy bocsátanának – szabadlábra (felfüggesztett szabadságvesztéssel), hogy elismerik: üzleti tevékenységük során embercsempészetben vettek részt.

Az ügyben létrehozott kormányközi vegyes bizottság nemrég már negyedszer ülésezett, és bár közeledtek az álláspontok, nem sikerült végleges megoldást találni a magyar vállalkozások zavartalan működésének szabályaira. A fő vitapontok között szerepel annak rögzítése, hogy a kint dolgozó magyar cégeknek forgalmuk mekkora részét kell Magyarországon kitermelni ahhoz, hogy ne merüljön fel a fantomvállalkozás gyanúja. Az erre vonatkozó uniós minimum – 25 százalék – a nagyjából hétszeres árkülönbséget figyelembe véve magyar–német viszonylatban nem reális; Tóth Boldizsár szerint 2-4 százalék lenne elfogadható. Most már Berlin is hajlik a 25 százalékos határ leszállítására, ám a konkrét mértékről még vita van.

Napokon belül megszülethet az a jelentés, amelyet Charlie McCreevy belső piaci biztos készít a Bunda-ügyben – közölte Olajos Péter európai parlamenti képviselő. A néppárti politikus (majd később az összes magyar EP-képviselő) három hónappal ezelőtt levélben hívta fel McCreevy figyelmét a Németországban működő magyar cégek problémáira. A biztos elismerte, hogy uniós ügyről van szó, és magyarázatot kért Berlintől. Ez mindeddig nem érkezett meg – mutat rá Olajos Péter, aki két héttel ezelőtt az európai ombudsman figyelmét is felhívta az ügyre. A képviselő ugyanakkor elismeri: az utóbbi időben kedvező változást érzékel a németek hozzáállásában, s ez vélhetően a választások előtti feszült belpolitikai helyzet megszűntének, illetve az uniós nyomásnak köszönhető.