Keveset költ kutatás-fejlesztésre Magyarország
Magyarország számára kitörési pont lehet a kutatás-fejlesztés erősítése, ezért mind az államnak, mind a gazdasági szereplőknek növelniük kellene a k+f-re fordítandó forrásokat, ennek ellenére csökkennek ezek az összegek – hangsúlyozta Parragh László azon a tegnapi konferencián, amely a gazdaság és az innováció kapcsolatát vizsgálta. A jelenlegi jogszabály szerint a központi költségvetésből ugyanakkora összeget kellene kutatás-fejlesztésre fordítani, mint amennyit a vállalatok költenek erre a célra, ám ez nem valósul meg. Továbbá problémát jelent, hogy az állam által finanszírozott k+f döntő része akadémikus kutatás, amelynek eredményeit a gyakorlatban kevésbé hasznosítják. Ezzel magyarázható, hogy nem érezteti hatását kellő mértékben a kutatás-fejlesztési tevékenység, a befektetett összegek nem növelik megfelelő arányban a nyereséget.
Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára szerint sokan azt hiszik, hogy a kutatás-fejlesztés csak állami feladat, pedig ez nem így van. Természetesen az államnak is fontos szerepe van, meg kell teremtenie az infrastrukturális feltételeket, továbbá a komolyabb ráfordítást igénylő kutatásokat finanszíroznia kell. Világszerte tendencia azonban, hogy a gazdasági szereplők egyre nagyobb részt vállalnak a k+f-ben. A legfejlettebb nyugati országokban a vállalatok az állam által kutatás-fejlesztésre fordított összegek többszörösét fordítják erre a célra. (FE)
