Középmezőnyben Európában
Magyarország az egy főre jutó bruttó átlagkeresetek szempontjából a középmezőnyben helyezkedik el az európai rangsorban – derül ki a GfK Hungária felméréséből. A legtöbb pénzből Norvégiában tudnak gazdálkodni a polgárok, majd Németország és Svájc következik a listán.
Bár Magyarország európai középmezőnyben elfoglalt helye nem változik jelentősen, egészen más a sorrend, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes országok árszínvonala különböző, így ugyanaz a kereset egészen eltérő életszínvonalat biztosíthat. Az ezt kiküszöbölő vásárlóerő-paritásos mutatók szerint (a miniállam Liechtensteint leszámítva) Luxemburg, Svájc, Ausztria a sorrend, elméletileg itt lehet a legmagasabb az életszínvonal.
A 29 vizsgált ország (az EU- és EFTA-tagok) között Magyarország a 24., az átlag 56,5 százalékát kitevő eredménnyel. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a listáról inkább a fejletlenebb országok hiányoznak. Némi eligazodást nyújthat, hogy az árfolyamon átszámított havi bruttó keresetadatok szerint Románia (275 euró), Bulgária (163 euró) és Ukrajna (123 euró) is jelentősen elmarad Magyarországtól (583 euró). (Az ottani alacsonyabb árszínvonal miatt vásárlóerő-paritáson nem lenne ekkora a különbség.) Az EU-n belül a három balti ország s Lengyelország és Szlovákia mutat fel hazánknál kisebb vásárlóerő-paritásos értéket, vagyis a 25 tagú unióban a 20. pozíciót mondhatjuk magunkénak.
Az életszínvonalnak csak egy dimenzióját mutatják be ezen adatok, ráadásul a további országspecifikus tényezők még árnyaltabbá teszik a képet. Az árfolyamon számítva legmagasabb havi átlagkeresettel büszkélkedő Norvégiában egy fő éves szinten 16 570 eurót költhet el, míg az alacsonyabb átlagkeresetet felmutató Svájcban jóval magasabb, 19 554 euró ez az összeg. Az eltérésnek sok oka lehet: az összehasonlítást alapvetően befolyásolhatják például szociodemográfiai változók (így a háztartás nagysága, gyerekek száma), a felhalmozott vagyon mértéke, a megtakarítások, illetve a megtakarítások szerkezete. Nyugat-Európában például a befektetések nélküliek mindössze a lakosság kevesebb mint egynegyedét teszik ki, addig ugyanez az arány Közép-Európában eléri a 66 százalékot. (VG)
