Labdarúgó Eb: az UEFA keletre tekint

Magukat a szervezőket is meglepte, hogy rendkívül magabiztos szerepléssel, második helyen jutott a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság (Eb) pályázati szakaszának következő fordulójába a magyar–horvát közös kandidáció, amelynél csak az olasz anyag kapott nagyobb elismerést. Igaz, legalább ekkora meglepetést keltett az is, hogy a harmadik, befutó helyen az ukránokkal közösen pályázó lengyelek végeztek, miközben például a legkevesebb pontszámmal esett ki a törökök után az a Görögország, ahol tavaly még olimpiát rendeztek, futballválogatottja pedig megnyerte a portugáliai foci Eb-t. A horvát–magyar esélyeket ráadásul csökkentette, hogy az utóbbi időben folyamatosan napirenden volt a kapitánykérdés, és a hazai labdarúgás irányító szervezeteinek (MLSZ, MLL) vezetői többször megvívták a maguk nem éppen barátságos meccsét. Horvát oldalon ezzel egy időben a szurkolói botrányok gyengítették a csapatjátékot.

Az UEFA mostani döntése mindenesetre jelzésértékű: a szövetség ugyanis egyértelműen Kelet-Európa felé tekint. Lars-Christer Olsson, az UEFA véghajtási bizottságának vezetője nem titkolta: a szövetség vezetőiben megvan az akarat, hogy leteszteljék, megrendezhető-e az esemény ebben a régióban. Tény: Kelet-Közép-Európában legutoljára 1976-ban rendeztek foci Eb-t. Akkor Jugoszlávia adott otthont az eseménynek. A belgrádi döntőn Csehszlovákia büntetőkkel verte meg az NSZK-t.

A mostani pályázati munkát nehezíti, hogy a kétkörössé vált procedúra második fázisában már nem lehet a korábban bemutatott látványtervekkel és ígéretekkel „kicselezni” a szövetséget. A november 17-től kezdődő szakaszban konkrét finanszírozási terveket, garanciákat és hatósági engedélyeket kell az UEFA asztalára tenni.

Szakértők szerint az Eb-remények továbbéléséhez a közeljövőben mindkét ország kormányának el kell döntenie, hogy pontosan mit és milyen ütemezésben tudnak vállalni. A hazai pályán kissé megnehezítheti a helyzetet, hogy 2006 a választások éve, egyben a politikai csatározások időpontja is lesz. Nagy kérdés, hogy a mostantól főleg a kampányra összpontosító erők miképpen rendelkeznek majd az előkészületekhez kapcsolódó szükséges beruházásokról és tudják-e azokat az UEFA elvárásai szerint finanszírozni.

Márpedig egyelőre arról sem született döntés, hogy mi lesz a sorsa az Eb döntőjének helyszíneként megjelölt Puskás Ferenc Stadionnak, amelyre az előzetes számítások szerint legalább 60 milliárdot kellene költeni ahhoz, hogy megfeleljen az európai szövetség szigorú előírásainak. Magyaror-szágnak egyébként az előzetes számítások szerint összesen mintegy 160 milliárd forintot kellene fordítania az esemény megrendezéséhez közvetlenül szükséges létesítményekre és az előkészületekre. A stadionokra mai árakon számolva 120 milliárd forintot költenének. Ebből az új Puskás Ferenc arénára szánt 60 milliárd mellett hasonló összeg jutna a másik három vidéki pályára: Fehérváron, Debrecenben és Győrben. Ezeken kívül a legnagyobb tételt, 17,5 milliárdot az Eb célú városi infrastruktúrára fordítanák, míg az edzőközpontok felépítését további 2 milliárdból finanszíroznák.

Az összes kapcsolódó infrastrukturális befektetéssel együtt pedig az egekbe rúghat az összeg. Már a korábbi, 2008-as pályázat kapcsán is 500 milliárd forintos befektetéssel számoltak. A legutóbbi rendező, a Magyarországhoz lélekszámában is hasonló Portugália több mint 650 millió eurót (162,5 milliárd forintot) fordított csak a szükséges tíz stadion felújítására és a zöldmezős beruházású arénák felépítésére. A teljes beruházás – beleértve az infrastruktúra fejlesztését, gyorsvasút létrehozását, repülőterek felújítását – 4 milliárd euróba, azaz mintegy ezermilliárd forintba került.

A 2008-as labdarúgó Eb-nek felerészt otthont adó Svájc – amely az osztrákokkal közösen vágott bele a rendezésbe – a Rütter + Partner csoport hatástanulmánya szerint 1,26 milliárd frankot (205,7 milliárd forintot) költ a stadionokra és a kiegészítő létesítményekre, valamint a kapcsolódó infrastruktúrára.

Mindezek ellenére megéri, állítják a szakértők. A szövetség tanulmánya szerint Portugália összesen 800 millió euró hasznot húzhat az Eb megrendezéséből. A megnövekvő idegenforgalom pedig 14 ezer új munkahelyet teremtett. Svájc pedig úgy kalkulál, hogy négy stadionja 680 millió frankos forgalmat generálhat, miközben 3900 teljes állású munkahelyet is teremt. Tény: a futball-világbajnokság és az olimpiát követően a világ harmadik legnépszerűbb sporteseményének számító kontinensviadal Magyarország történetének is a legnagyobb imázskampányát jelentené, nem utolsósorban pedig végre kijuttatná a válogatott egy labdarúgó-világeseményre. A kérdés csak az, hogy mindezért mekkora összeget éri meg fizetni.