Létrehoznák az "alapok alapját"
A mikrofinanszírozásra központi kis- és középvállalkozás-fejlesztési alapot terveznek létrehozni – tudta meg lapunk Kállay Lászlótól, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) főosztályvezető-helyettesétől. Az alapok alapja a szakmai egyeztetésen lévő koncepció értelmében egyrészt alárendelt kölcsönt nyújtana a finanszírozásban közreműködő szervezeteknek, másrészt kockázatitőke-alapokat társfinanszírozna.
A várhatóan még az idén a kormány elé kerülő GKM-koncepció szerint az állam a közvetlen erőforrás-allokációban egyre csökkenő mértékben venne részt, szerepe a szabályozásra és a felügyeletre korlátozódna. A programok működésének hatékonyságát elsősorban a végrehajtó szervezetek érdekeltsége határozza meg. Az erőforrás-allokációval kapcsolatos konkrét döntések többsége alacsonyabb szintre, a végrehajtó szervezetekhez kerülne. Ezek pénzügyileg az eddigieknél nagyobb önállóságot kapnának, ehhez azonban nagyobb felelősség is tartozna.
A koncepció szerint a mikrofinanszírozó szervezeteknek országos hálózattá kell alakulniuk, hogy földrajzi értelemben is közel legyenek ügyfeleikhez. Az így decentralizált mikrofinanszírozás rugalmas, alkalmazkodni tud a helyi sajátosságokhoz is – mondta Kállay László. A közreműködőknek nem lenne kötött jogi formája, nonprofit szervezetek, vállalkozások, bizonyos feltételekkel pénzügyi intézmények is részt vehetnének a végrehajtásban, a kiválasztás döntő szempontja a hatékonyság lenne. Erre a GKM szerint azért van szükség, mert a korábbi tapasztalatok szerint monopolizált végrehajtás esetén nagyon nehéz érvényesíteni a hatékonysági szempontokat. Így a kormány ellenőrző funkciójának gyakorlása alig lehetséges. A mikrofinanszírozó szervezetek kiválasztása két lépcsőben történne.
Először a pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy megvannak a megfelelő szakembereik és kockázatkezelési kapacitásaik. Az előminősítés során kialakult kör pályázhatna a kis- és középvállalkozás-fejlesztési alapnál forrásokra. Ezeket a mikrofinanszírozó szervezetek hitelkeretként kapnák, működési költségeiket és pénzügyi veszteségeiket pedig a kihelyezett hitelek és más források hozamából kell fedezniük. Mindezek megvalósításához szükség van jogszabályi változásokra is. Egyebek között a hitelintézeti törvény módosítására, lehetővé téve a betétgyűjtéssel nem foglalkozó mikrofinanszírozó szervezetek hitelezési tevékenységét. A tőkepiaci törvény folyamatban levő módosításával a kockázatitőke-befektetések szabályozása változik.
Ez lehetővé teszi az intézményi befektetők és a hazai magánszemélyek nagyobb részvételét, valamint az állami és uniós fejlesztési források bevonásának új, eddig nem alkalmazott lehetőségét; a piaci befektetőkön keresztül történő finanszírozást. A szaktárca a szükséges jogszabályi változásokat követően 2006 elejétől javasolja az új típusú mikrofinanszírozás, illetve a közvetett tőkefinanszírozás gyakorlati megvalósítását tesztelő programok tervezését.
