Megvétózott minimálbér-emelés
A két szervezet tegnap közös tájékoztatón hívta fel a figyelmet a tervezett adóváltoztatások és egyéb gazdaságpolitikai lépések hibáira. Világos prioritások alapján kellett volna az adókhoz nyúlni, mérlegelve, melyiket mikor szabad, érdemes csökkenteni – hangoztatta Rolek Ferenc. A jelenlegi változtatások elsősorban a munkavállalóknak, illetve a lakosságnak kedveznek – jól jelezve, hogy választások közelednek. Ezzel szemben a versenyképességet erősítő lépésekre, mindenekelőtt a cégek élőmunkával kapcsolatos terheinek csökkentésére lett volna szükség. Az MGYOSZ megítélése szerint a fix összegű egészségügyi hozzájárulás jövő januári megszüntetése, a tb-járulék csökkentése, a helyi iparűzési adónak a tervezettnél korábbi visszafogása indokolható lett volna. Ezek helyett az általános forgalmi adó kulcsa csökken 5 százalékkal. A kisebb áfa alig lesz érzékelhető az árakban, viszont ez jövőre 166 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetésben. Hosszú távon a gazdaság mindegyik szereplője rosszul jár – jelentette ki.
Az adminisztrációs terhek növekedése sincs összhangban a korábban deklarált kormányzati szándékokkal. A munkáltatók januártól számos többletmunkára számíthatnak a bejelentési kötelezettségek kapcsán. Szerintük érthetetlen az adómentesen adható béren kívüli juttatások körének, illetve mértékének további korlátozása is.
A munkaadói szervezetek nem tudják elfogadni a minimálbér emelésével kapcsolatos elképzeléseket sem. Károlyi Miklós, a VOSZ főtitkára szerint a legkisebb bér tervezett növelése nem áll arányban a gazdasági növekedéssel, a 61 700 forintban meghatározott összeg 8,2 százalékos emelést jelent az idei szinthez képest. Mint mondta: „nem vagyunk partnerek automatizmusszerű bértarifa-emelés elfogadásában”. Súlyosbítja a helyzetet a két új, garantált bérminimum bevezetésének lehetősége. E lépéssel ugyanis a végrehajtó hatalom beavatkozik a vállalkozások belső ügyeibe, korlátozza a munkahelyi szintű béralku lehetőségét, visszaidézi a központi bérszabályozás szellemét. A munkaadók álláspontja szerint a reálkeresetek növekedésének üteme nem haladhatja meg a GDP-ét. Mindezek miatt elutasítják, az OÉT-ben megvétózzák a javaslatot.
Az ikerdeficit miatt igen sebezhető a magyar gazdaság, s ez akár gazdasági káoszhoz is vezethet – jelentette ki Járai Zsigmond a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági fórumán. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint egyre közeledik az a helyzet, amikor az államháztartást finanszírozó befektetők bizalma meginoghat. Magyarország egyik konvergenciakritériumot sem teljesíti, ma már az államadósság mértéke is meghaladta a GDP 60 százalékát. Járai szerint az euró 2010-es bevezetéséhez már 2006-ban az állami kiadások 10 százalékos csökkentésére volna szükség.
