„Ostromlott vár” lett az EKB
A jelek szerint nem hatotta meg az Európai Központi Bankot (EKB) a pénzügyminiszterek keddi értekezletén több vezető politikus részéről is elhangzott kemény hangvételű figyelmeztetés, amely az irányadó kamatláb esetleges emelésétől óvta a frankfurti intézményt.
Az euróövezet pénzügyminisztereinek ülésén elnöklő luxemburgi Jean-Claude Juncker szerint egyezség alakult ki arról, hogy az olajárak emelkedése nem vált ki káros dominóhatást (például a bérek emelkedését). Éppen ezért az EKB-nak nem szabad elsietett döntést hoznia a kamatemelésről – tette hozzá. Német kollégája, Hans Eichel úgy fogalmazott: egy ilyen lépés veszélybe sodorná a lassan kibontakozó növekedést.
A Handelsblatt szerint az euró 1999-es bevezetése óta ez az első eset, amikor a pénzügyminiszterek nyílt konfrontációt vállalnak az EKB-val a pénzügypolitikát illetően. Korábban is előfordult már, hogy egyes miniszterek – például az osztrák Karl-Heinz Grasser – a kamatemelés ellen foglaltak állást, ám testületileg még soha nem álltak ki az EKB-val szemben.
Frankfurt azonban most sem veszítette el a lélekjelenlétét. Axel Weber, az uniós központi bank igazgatótanácsának német tagja tegnap ismét arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben jelentősen nőtt az inflációs kockázat. Ugyanakkor mind Weber, mind Jean-Claude Trichet EKB-elnök korábban nagyon ködösen fogalmazott az esetleges kamatemelést illetően, s ebből megfigyelők szerint ugyanúgy következhet közeli emelés, mint annak elmaradása.
A gazdasági szereplők teljes mellszélességgel a pénzügyminiszterek mellett állnak. Az uniós szintű munkaadói és munkavállalói szervezetek egyaránt a gazdasági növekedést féltik az esetleges kamatemeléstől – derül ki a Dow Jones jelentéséből. A pénzpiacok mégis azzal számolnak, hogy decemberben vagy legkésőbb januárban negyed ponttal emelkedik a jelenleg két százalékon álló irányadó ráta. Az EKB célkitűzése szerint az inflációnak kevéssel két százalék alatt kellene lennie; jelenleg 2,5 százalékon áll. (VG)
