BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Vitát kavar a leendő csődszabály

A zálogjogosulti pozíciót erősítő új „kielégítési” csődszabály mellett és ellen lobbiznak az érdekeltek. Az igazságügyi tárca szerint az új rendelkezést az uniós gyakorlatra tekintettel be kell vezetni, legfeljebb a hatálybalépése késleltethető egy évvel.

A parlamenten kívül is tart a vita a módosuló csődtörvény voltaképpen egyetlen igazán érzékeny pontja, a zálogjogosult pozícióját erősítő szabályozás körül. Sok szakember szerint az új rendelkezéssel a zálogjog végre eredeti rendeltetésének megfelelő helyet kap a felszámolási eljárásban. Mások úgy vélekednek, hogy az kizárólag a bankoknak kedvez, a többi hitelezőre viszont igen hátrányos.

Jelenleg a zálogjogosult a zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékesítése után befolyt – az eladás költségeivel csökkentett – összeg felét kaphatja meg. Ezt az „ötvenszázalékos szabályt” váltaná fel jövő júliustól – az azt követően indult eljárásokban –, hogy a zálogtárgy befolyt vételárából kizárólag a dolog megőrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költségei, továbbá a – külön jogszabályban későbbiekben meghatározott – felszámolói díj vonható le. A fennmaradó összeget teljes egészében a zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére kell fordítani.

Így a hitelező pénzintézetek jó eséllyel bízhatnak követelésük legalábbis nagy részének megtérülésében – mondta Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa. A módosítás tehát végső soron a mainál rugalmasabb hitelezést tesz lehetővé, kedvezőbb helyzetet teremtve a kis- és középvállalkozásoknak. Ezektől ma – tekintettel az ötvenszázalékos szabályra és a komoly kockázatra – dupla fedezetet követelnek a bankok. Egy kevésbé kockázatos zálogjogosulti pozícióban viszont értékesebb a fedezet, és nagyságrendileg nagyobb hitelhez juthatnak a leendő adósok.

A felszámolók viszont úgy látják: a „százszázalékos szabály” érvényesülésével sem a felszámolási eljárás költségeire, sem a felszámolás során kötelezően kiegyenlítendő egyéb kiadásokra nem jutna fedezet. A többi hitelező hátrányos megkülönböztetése mellett a felszámolók szerint az állami költségvetést terhelnék a köztartozá-sok meg nem térüléséből, a munkavállalók járandóságaiból, a környezeti károk elhárításából származó kötelezettségek. Mindez a felszámolási eljárások ellehetetlenüléséhez vezethet.

Az új szabály mellett érvelők erre azt mondják, hogy Európában a zálogjog mindenütt a jogosultak teljes kielégítését biztosítja. Ha a hitelező megkapja a pénzét, úgy nagyobb lesz a vállalkozások hitellehetősége. A rossz anyagi helyzetben lévő cégek munkavállalói számára pedig az így nyert likviditás sokkal fontosabb lehet, mint a felszámolás folyamán a munkabér-követelések privilegizált kielégítése, amelyet egyébként is biztosít a Bérgarancia Alap. A zálogtárgyhoz kapcsolódó környezeti károk elhárításának kiadásai a jövő év végéig indult eljárásokban – átmeneti szabályként – a vételár ötven százalékáig költségként levonhatók, ezt követően a környezeti kárveszéllyel járó tevékenységet folytató cégeknek 2007-től külön pénzalapot kell képezniük.

Egy új, a reorganizációt szorgalmazó csődtörvényre figyelemmel vetődik fel, hogy a nagyhitelezőknek – ha a felszámolásban megtérülhetnek követeléseik – nem áll majd érdekükben a bajba jutott cég segítése. A bankok képviselői viszont azzal érvelnek: mindig kifizetődőbb egy működő vállalkozásba invesztálni, az úgymond talpra állítható, folyamatosan fizető adós sokkal értékesebb egy felszámolásba került cégnél. A bankok egyébként ma is belefolynak reorganizációkba.

Az érdekeltek most az új szabályozásért vagy az azt módosító javaslatokért lobbiznak. Már van is olyan képviselői módosító beadvány, amely kizárólag ötvenszázalékos mértékig tenné lehetővé a zálogjogosultak kielégítését.

Gadó Gábor, az igazságügyi tárca államtitkára úgy nyilatkozott: a százszázalékos szabályt az uniós gyakorlatra tekintettel be kell vezetni. Elképzelhetőnek tart azonban egy kompromisszumos megoldást, amely 2006 júliusa helyett 2007. július elsejére tenné a rendelkezés hatálybalépését.

Az új szabályozást a bankok tőkekövetelményeiről rendelkező új uniós irányelv miatt is igen fontosnak tartanák a hitelintézetek. A jelenlegi csődszabályozással ugyanis – a Bázel II-es tőkekritériumokra is figyelemmel – kockázatuk nőne, ez viszont piaci versenyképességük csökkenését okozhatja.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek