Elég a munkaerő-korlátozásból
Mégis került rövid ajánlás az Európai Bizottság által a kelet-európai munkavállalók korlátozásáról szerdán elfogadott jelentés végére. A dokumentum – adatokkal demonstrálva, hogy a bővítés nem okozott kedvezőtlen változást a munkaerőpiacokon (VG, február 7., 5. oldal) – „gondosan megfontolandónak” minősíti, vajon indokolt-e még a korlátozások fenntartása.
Vladimír Spidla foglalkoztatási biztos úgy summázta az anyag legfontosabb üzenetét, hogy „minden tekintetben előnyös trendek” tapasztalhatók: nőtt a foglalkoztatottság, csökkent a munkanélküliség, a GDP-növekedés gyorsult. Ahol pedig kitartottak a munkavállalás korlátozása mellett, ott aggasztóan nőtt a feketemunka, illetve az álvállalkozások aránya.
A jelentés sokatmondóan emlékeztet, hogy a személyek és munkavállalók szabad mozgása az EU-alapszerződésekben biztosított egyik alapvető szabadságjog. A csatlakozási szerződés ugyan módot adott arra, hogy az új tagországokból érkező állampolgárok előtt a szabad munkavállalást átmeneti időre korlátozzák, azonban „a bővítéskor hangoztatott félelmek dacára” semmilyen zavar nem mutatkozott a nemzeti munkaerőpiacokon. A jelentés emlékeztet arra is, hogy a csatlakozási szerződés aláírásakor az EU-tizenötök vezetői kötelezettséget vállaltak: amilyen gyorsan csak lehet, lépéseket tesznek a liberalizációt biztosító EU-joganyag teljes körű alkalmazása érdekében e téren is.
A bővítési utáni első két év elteltével a régi tagállamok előtt három lehetséges út áll. Az egyik, hogy egyelőre kitartanak a korlátozások fenntartása mellett. A másik, hogy eltörlik azokat, és átállnak a teljes szabadságot megengedő közösségi szabályozásra. A harmadik, hogy módosítják eddigi rendszerüket, jóllehet továbbra sem hozzák még teljes összhangba az uniós szabadságjoggal. Brüsszel mindenesetre emlékeztetett minden tagállamot, hogy bármilyen döntést is hoznak, fel kell készíteniük munkaerőpiacukat arra a pillanatra, amikor végül nemzeti szabályozásukat összhangba hozzák a közösségi rendtartással.
