Januári büdzsé: már jól ismert koreográfia

Nem szolgált semmiféle meglepetéssel a Pénzügyminisztérium a költségvetés januári egyenlegére vonatkozó, tegnap nyilvánosságra hozott adattal. A büdzsé az év első hónapjában a szaktárca prognózisához képest mintegy 35 milliárd forinttal kisebb, összességében 140 milliárdos hiánynyal zárt. Egy évvel korábban közel 200 milliárdos deficit képződött a központi kormányzati körben. Ugyanebben a körben az idei évre vonatkozóan 1546 milliárdos hiányt határozott meg a parlament, szemben a tavalyi tényleges 984 milliárdos deficittel.

Az első pillantásra kedvezőnek tűnő adatra számítani lehetett. Egyrészt a minisztérium a múlt év második felétől a korábbi hónapoktól eltérően rendre jobb szaldóval rukkolt elő annál, mint amit saját maga az adott hónap közepén előre jelzett. Ez kommunikációs szempontból jól jött a PM-nek. Másrészt a legutóbbi sajtótájékoztatón elhangzottakból és a közzétett számokból egyértelműen látszik, hogy a decemberben a költségvetésbe befolyt 484 milliárdnyi extrabevételből jutott az idei kifizetések előbbre hozatalára is. Itt elsősorban a lakáshitelezéssel öszszefüggő kamattámogatás bankoknak történő kiutalására kell gondolni. Emellett a számok alapján az is könnyen elképzelhető, hogy a visszaigényelt áfa egy részének visszautalásával nem várták meg a „normál” időszakra jellemző hó elejét, hanem ennek egy részéhez már tavaly év végén hozzájutottak az adóalanyok.

A tárca adataiból kiderül, hogy mindhárom alrendszer, vagyis a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok is jobb egyenleget produkáltak. A pontos okokról a jövő héten esedékes részletes tájékoztató számolhat be.