Munkavállalás az EU-ban (4.) – Dánia
Dánia a 2004-es EU-bővítés után nem nyitotta meg teljesen munkaerőpiacát az új tagállamokból érkezők előtt, de viszonylag liberális engedélyezési rendszert tart fenn. A magyar munkavállalók hat hónapig szabadon tartózkodhatnak a skandináv országban álláskeresési céllal (szemben az egyszerű turisták három hónapos tartózkodási lehetőségével), ha igazolni tudják, hogy segély nélkül is el tudják tartani magukat. A munkavállalási engedélyt pedig általában mindenkinek megadják, aki teljes munkaidőben dolgozik valamely dán kollektív szerződés alapján, és be tudja mutatni a munkaszerződését. Az engedély a munkavégzés várható időtartamára vagy legfeljebb egy évre szól, de meghosszabbítható.
Megadható a munkavállalási engedély azoknak a kutatóknak, oktatóknak, specialistáknak vagy irányító pozícióban dolgozó kérelmezőknek is, akik egyéni (tehát nem kollektív) munkavállalási szerződést kötnek – ők akár hároméves engedélyt is kaphatnak. Akik nem ilyen pozíciókban dolgoznának és nincs kollektív szerződésük, akkor juthatnak engedélyhez, ha munkaadójuk igazolja, hogy biztosítja számukra a Dániában szokásos béreket és munkakörülményeket. A munkavállalási engedély leggyorsabb beszerzési módja, ha a munkáltató maga kezdeményezi az eljárást a bevándorlási hivatal honlapjáról (www.udlst.dk) letölthető űrlap elektronikus kitöltésével. Az itt megadott adatok alapján a honlap automatikusan kitölti a munkavállalói űrlap egyik felét, amelyet a munkavállalónak kell befejeznie. Az eljárást gyorsítja, ha a munkaadó elektronikus aláírást használ és online küldi be az iratokat, nem pedig kinyomtatva, postán (bár természetesen az utóbbi is lehetséges).
Nem szabad elkezdeni dolgozni azelőtt, hogy az engedélyt megkapja a munkavállaló, hiszen a munkaügyi ellenőrzéseknél utólag is vizsgálhatják, hogy ezt a szabályt betartották-e. A munkavállalási engedély csak a kérelemben szereplő konkrét munkakörre érvényes. Ha új ajánlatot kap a dolgozó, újabb engedélyt kell kérnie. A családtagok pedig csak akkor kaphatnak tartózkodási engedélyt, ha a munkavállaló garantálja, hogy a dán standardoknak megfelelő szintű lakhatást biztosít számukra.
A fenti korlátozások csak a munkavállalókra vonatkoznak. Az új tagállamokból érkező egyéni vállalkozók vagy a valamely dán egyetemre felvételt nyert diákok a régi EU-tagországok polgáraihoz hasonlóan gyakorlatilag automatikusan megkapják a tartózkodási engedélyt a helyi önkormányzatoktól.
A külföldiek, ha kulcsfontosságúnak minősített munkakörben vagy kutatóként dolgoznak, 25 százalékos jövedelemadót fizetnek dániai munkavégzésük első három évében. Ha a külföldi vállalja, hogy a társadalombiztosítási szolgáltatásokat csak odahaza veszi igénybe, akkor (bizonyos feltételek esetén) a magas tb-járulékot sem kell megfizetnie.
Kitűnő közlekedési és egyéb infrastruktúra várja a külföldieket Dániában (ennek dacára Koppenhágában és más nagyvárosokban is rengetegen járnak biciklivel). A lakások is magas színvonalúak és tágasak, bár a lakbér igen borsos (havi 6 ezer korona, tehát 200 ezer forint alatt még kis lakást sem igazán lehet találni, a nagyobbakért sokszor 25 ezer koronát, kb. 830 ezer forintot is elkérnek, plusz rezsi, egy családi ház bérleti díja pedig 10–40 ezer korona a rezsin felül). A legtöbb egészségügyi ellátás ingyenes – beleértve az esetleges kórházi tartózkodást is –, ha a munkavállalónak van magyarországi biztosítási jogviszonya és európai egészségügyi kártyája (vagy itthon is beszerezhető E-104-es nyomtatványa).
