Nyomasztó bolgár szegénység
A 2007-es EU-csatlakozásban reménykedő Bulgáriában az egy főre eső jövedelem az új tagállamok átlagának 56, a kibővített unióénak pedig csupán 30 százaléka. A hátrány fő oka az alacsony termelékenység, a magasan képzett munkaerő hiánya és a csekély export – derül ki a Világbank jelentéséből.
A jövedelmi adatokhoz képest az egyensúlyi mutatók tekintetében jobban áll az ország: a gyors strukturális reformoknak köszönhetően Bulgária egészen közel került a maastrichti kritériumok teljesítéséhez. A kommunizmus bukását követő első kilenc évet az elhibázott gazdaságpolitika jellemezte, amely súlyos gazdasági és pénzügyi válsághoz vezetett a balkáni országban 1996-ban – emlékeztet az EUbusiness. Mára a makromutatók területén komoly javulás történt: a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alatt van, az államadósság pedig messze nem teszi ki annak 60 százalékát. Egyedül a 2005-ben 5 százalékos infláció jelent még komolyabb problémát, de 2006-ra már legfeljebb 3 százalékos pénzromlásra számítanak.
A látványos egyensúlyjavulás ellenére a világbanki jelentés kiemeli, hogy Bulgária „számottevően szegényebb” a nyolc kelet-közép-európai új tagállamnál. A jelentés arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakosság elöregedése, a fiatalok elvándorlása vagy az elmaradt agrárszektorba áramlása komolyan hátráltathatja a termelékenység növelését. A 2004-es, 5,6 százalékos GDP-növekedés ugyan megfelelő üteműnek tűnik, de a tartósan magas – 2005-ben 15 százalék körüli – folyó fizetésimérleg-hiány a gazdaság kedvezőtlen szerkezetére utal. Bulgária a gépipari és fogyasztási cikkek területén túlságosan importfüggő, míg exportja többnyire alacsony feldolgozottságú termékekből áll.
Az országban jelen lévő külföldi működő tőke a GDP 17 százalékát termelte meg 1991 és 2004 között, míg az új tagállamokban ez az arány 25 százalék volt. Ráadásul a befektetések nagy része a hazai szolgáltató szektorba áramlott, ez szintén nem segítette az exportot.
A szervezett bűnözés és általában a jogbiztonság szintén súlyos kérdéseket vet fel a bolgár EU-csatlakozás kapcsán, erre Olli Rehn bővítési biztos januárban külön felhívta a figyelmet. A jogszabályok túl bonyolultak és tisztázatlanok, a szerződések kényszerítő ereje pedig nem kielégítő.
