Panaszkultúra - elégedetlenek vagyunk a sorsunkkal
Csaknem minden második magyar gondolja úgy, hogy az uniós csatlakozás óta jobb esélye van a régi EU-tagállamok munkaerőpiacán – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből. Ezzel hazánk meszsze elmarad a tíz újonnan csatlakozott ország átlagától: a 2004 májusában az EU-ba belépett államokban megkérdezett kétharmada ítélte úgy, hogy most kedvezőbb helyzetben vannak, ha az unió régi tagországaiban kívánnának elhelyezkedni. Idekapcsolódik az a jelenség is, amely szerint Magyarországon csupán négy százalékot – az új uniós tagok átlagának negyedét – teszi ki azoknak az aránya, akik az elmúlt másfél évben munkahelyüket nagyobb biztonságban kezdték érezni a korábbi helyzettel öszszevetve.
Derűlátóbban nyilatkoztak a hazai válaszadók a tanulási lehetőségeket tekintve: hajszálnyival több mint felük véli úgy, több lehetőség kínálkozik a régi tagállamokban való tanulásra. Ötből ketten gondolják, hogy a korrupció elterjedtebb, és négyből hárman vélekednek úgy, hogy az árak magasabbak, mint 2005-ben. (VG)
A magyar, cseh és lengyel válaszadók közül a magyarok a legelégedetlenebbek az anyagi helyzetükkel – derül ki a Tárki kutatásából. Hazánkban a háztartás anyagi helyzetét elég jónak mondók aránya nulla százalék, jó helyzetről 12 százalék számolt be, a rossz és elég rossz válaszlehetőséget megjelölők részesedése összességében 30 százalék. A megkérdezettek egyötöde számít arra, hogy az idén javul háztartásuk anyagi helyzete, több mint felük pedig változatlan állapottal kalkulál.
