Strasbourgi bíróság helyett eljárási kifogás
A magyar államot – az emberi jogok európai egyezményéhez történő 1992-es csatlakozásunk óta – 51 alkalommal marasztalta el, és összesen csaknem százmillió forint megfizetésére kötelezte a strasbourgi emberi jogi bíróság. Negyvenegy esetben amiatt, mert a hazai bíróságok elfogadhatatlanul hosszan késlekedtek a perek lezárásával. A jogviták elhúzódását – a parlament előtt lévő törvényjavaslat értelmében – vélhetőleg jövőre már itthon, közvetlenül, úgymond menet közben kifogásolhatják, és gyorsan orvoslást is kaphatnak az érdekeltek.
Az eljáró bírósághoz kell fordulniuk, amely – ha a kifogást alaposnak tartja – 30 napon belül elrendelheti a sérelmes helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Ha nem találja alaposnak, felterjeszti a panaszt az elbírálási hatáskörű bírósághoz. Ez 15 napon belül döntést hoz, megalapozott kifogás esetén intézkedésre hívja fel az érintett igazságszolgáltató fórumot, a panaszosok pedig kártérítést kaphatnak.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke elmondta: az OIT egyetért az új jogintézménnyel, amely az eljárás továbbvitelének hatékony eszköze lehet. Utalt ugyanakkor arra is, hogy a strasbourgi bírák több magyar esetben kifejtették: az államnak biztosítani kell bíróságai működéséhez, a zavartalan ítélkezéshez szükséges feltételeket.
Hozzá kell tenni, a peres félnek ma is lehetősége van, hogy megsürgethesse az ügyét, és – az OIT korábbi rendelkezéseinek köszönhetően – így jelentősen csökkent a kirívó esetek száma – mondja Lomnici. Az is tény, hogy a strasbourgi ügyeket illetően Magyarország azért nem áll olyan rosszul számos más európai országhoz képest. Csak az elmúlt hat évben például Olaszországot 1170, Törökországot 763, Franciaországot 344, Lengyelországot 214, Csehországot 73 esetben marasztalták el. Kétségtelen viszont, hogy sem hazánk megítélése miatt, sem anyagi szempontból nem közömbösek az államot bíróságai mulasztásáért felelőssé tévő strasbourgi döntések. Egy-egy ügyben átlagosan három-ötezer euró kártérítést kell kifizetnie az államnak a pernyertes panaszosok számára, akiket – érthetően – nem vigasztalnak a statisztikai adatok. A szakemberek szerint mindenesetre a bíróság ellen emelhető eljárási kifogás révén idővel az eddiginél is kevesebb lehet strasbourgi ügyeink száma. (KK)
(a törvényjavaslat szerint eljárási kifogás akkor terjeszthető elő, ha)
-a bíróság részére előírt egyes eljárási cselekmények törvényi határideje eredménytelenül eltelt
-a bíróság az eljárásban részt vevőt kötelezte valamilyen eljárási cselekményre, de az ennek határidőben nem tett eleget, és a bíróság elmulasztotta a vele szemben alkalmazható intézkedéseket
-a bíróság utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű időtartam, amely elegendő lehetett volna az adott eljárási cselekmény megtételére
(a törvényjavaslat szerint eljárási kifogás akkor terjeszthető elő, ha)
-a bíróság részére előírt egyes eljárási cselekmények törvényi határideje eredménytelenül eltelt
-a bíróság az eljárásban részt vevőt kötelezte valamilyen eljárási cselekményre, de az ennek határidőben nem tett eleget, és a bíróság elmulasztotta a vele szemben alkalmazható intézkedéseket
-a bíróság utolsó érdemi intézkedése óta eltelt az az ésszerű időtartam, amely elegendő lehetett volna az adott eljárási cselekmény megtételére-->
