Szerbia nehéz terep a cégeknek

Szakértők szerint jelenleg mintegy háromszázra tehető a Szerbia és Montenegróban működő magyar részesedésű vegyesvállalatok száma. Ezek alapítását jelentősen megkönnyítette, hogy a kötelező törzstőke értékét ezen cégtípus alapítása esetén ötezer euróról ötszázra csökkentették. A vegyesvállalatok – nemcsak a magyar részvétellel működők, hanem a multinacionális cégek képviseletei is – egyelőre általában kereskedelemmel foglalkoznak. Ez a kis befektetést igénylő tevékenység már biztosítja a piacra lépést, de a gyártóegységek építése, beindítása egyelőre várat magára.

A privatizációs részvétel tekintetében a magyar cégek aránya még messze elmarad a görög, illetve orosz gazdasági szereplők aktivitásától. Az utóbbi két évben elsősorban Montenegróban sikerült néhány magánosítási eljárásban magyar cégnek győzedelmeskednie. 2004-ben például a Hunguest Rt. szállodai akvizíciója hétmillió euró értékű befektetést jelentett, 2005-ben pedig a Magyar Telekom nyerte meg a montenegrói privatizációs tanács által a Montenegro Telekomra kiírt privatizációs tendert, így 51,17 százalékos részesedést szerzett a társaságban, 114 millió euró értékben.

A Mol és az OTP – regionális szerepének megerősítése érdekében – folyamatos érdeklődést mutat a már kiírt és a jövőben megjelenő pályázati lehetőségek iránt, azonban 2004-ben a Mol a Beopetrol, az OTP a Jubanka esetében sikertelenül pályázott a privatizációs tenderen. Ezek az ügyletek egyenként 100-100 millió eurós befektetést jelentettek volna.

Eddigi aktivitásuk alapján mindkét magyar multi a kivásárlásban látja a terjeszkedés lehetőségét, mert így az adott céghez tartozó piaci részesedést is megszerezhetik. Mindamellett a Mol már elindította zöldmezős beruházásnak tekinthető benzinkútépítéseit is, amelyek egységenként átlagosan kétmillió eurós költséggel készülnek el. A Mol tervei szerint 2006-ban minden ötvenezer lélekszámot meghaladó szerbiai városban, illetve a 10. európai közlekedési folyosó mentén nyitnak benzinkutakat.

Nem bizakodhat viszont

könnyű terjeszkedésben egyik külföldi cég sem Szerbiában, ha olyan – hagyományosan állami – szektorokban szeretne szerephez jutni, mint például a földgázellátás. A Mol vezetése januárban jelezte, hogy a cég részt venne a Szerbiában létesítendő gáztároló kiépítésében, mire Boris Tadic elnök sietett kijelenteni: ez csak állami részvétellel képzelhető el. Nyilatkozatában azt is jelezte: e területen sokkal inkább az orosz államra számítanak, mint magyar befektetőkre.

A jogrendszer hiányosságai, illetve a politikai bizonytalanság sokkal inkább várakozásra készteti a magyar befektetőket Szerbiában, mint az esetleges magyarellenes közhangulattól való félelem. Ezenkívül jelentős viszszatartó erőt jelenthet a hely- és nyelvismeret hiánya is. Szakértők szerint éppen ezért figyelhető meg, hogy a Vajdaság kiemelt szerepet játszik a magyar befektetők elképzeléseiben.