A választások után egyszerre kellene hozzáfogni a költségvetési egyensúly erőteljes javításához (értsd: a kiigazításhoz) és a több éve halogatott szerkezeti reformok beindításához – ért egyet két gazdaságkutató intézet, a GKI Gazdaságkutató Rt. és az Ecostat. Abban is konszenzus körvonalazódik a két szervezet között, hogy nem látható, ezekből mennyi és mikor valósul meg.
Az áprilisi választások után várhatóan kijózanodás következik be, a felálló kormány pedig szembekerül azzal, hogy be kell indítani a fent említett kétirányú lépéssorozatot – hangsúlyozta sajtótájékoztatón Vértes András, a GKI elnöke. Hozzátette: máskülönben egy újabb hitelességvesztés vagy bizalmi válság a forint nagymértékű gyengüléséhez, ennek nyomán pedig ugrásszerű kamatemeléshez vezetne. A szóba jöhető azonnali lépések között említette a közgazdász a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra történő emelését, illetve az energiaárak rendezését. A bruttó hazai termék 1-1,5 százalékára becsült intézkedések hatására az idei államháztartási hiányt nyugdíjkorrekció nélkül a GDP 6,8 százalékára várja a gazdaságkutató intézet a kormány 6,1 százalékos céljával szemben. Ha nem lesznek kiigazító intézkedések, úgy akár 8-10 százalékra is felugorhat a deficit – vélte Vértes. A két verzió esetén persze a pénzpiaci reakciók is eltérők: felelős kormányzati viselkedés forinterősödést és kamatcsökkentést eredményezhet, ellenkező esetben pedig nem zárható ki a pénzügyi krízis sem.
Mindkét intézet azzal számol, a gazdasági növekedés az idén a tavalyi körül alakulhat. (VG)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.