Aki a Tiszától várja az erős forintot, nem a stabilitástól, súlyos tévedéseket őröl betonnak

Aranyhegy tetején is éhen hal a tehetetlen, és akár egy olyan szép erősödés közepette is lehet veszíteni a forinton, mint amilyent a magyar deviza idén produkál. Mindössze rosszkor, rossz előfeltevések alapján kell adni, venni – és pont ez fenyegeti azokat, akik hitelt adnak a közelmúltban terjedni kezdett, súlyos tévedésekkel terhelt elméletnek, miszerint a forint erősödését a Tisza Párt választási győzelmi reményei okozzák. Erre építve csak veszíteni lehet: vegyük hát sorra a valós okokat és a tévedéseket. Ezért erősödött a forint árfolyama, és ez az, amitől biztosan nem – lássuk.

Az alaphelyzet: a forint nagyon szépen halad 2025-ben, a világ egyik legjobbja, szerdai 397 körüli árfolyama az euró ellenében 6 százalékos idei erősödést, másfél éves csúcsot tükröz. 

Persze a grafikon közben mutatott fel-le hullámokat: a profi kereskedők-befektetők az ilyeneken is tudnak nyerni. A nem profik számára azonban ezek veszélyes hullámok: ezért fontos, hogy ne vállaljunk felesleges veszélyt téves elméletek alapján. A profik még ezt is megengedhetik maguknak, mivel ők tudják, mikor kell gyorsan beszállni és kiszállni, ezért van, hogy a piacokon akár visszatérően megjelenhetnek kétes igazságtartalmú elméletek is: rá lehet kereskedni.     

Aki ellenben olyan grafikont lát, amelyen jegybanki bejelentések-kommentárok után mozdult nagyot az árfolyam – legyen az a Fed, az EKB, az MNB vagy valamelyik nagy közép-európai jegybank – veregesse vállon magát, mint aki nem átallt szembetalálkozni a valósággal. 

A pénzügyi piacok imádják az ilyen-olyan teóriákat, ezekre lehet kereskedni

A mindennapi hírfogyasztó a napokban szembesülhetett azzal a rendhagyó magyarázattal, amit a szaksajtó – mint a Világgazdaság – olvasói már hónapok óta ismernek. Ritka, hogy egy kormányfő piaci elemzői véleményre reagál. Orbán Viktor megtette ezt azzal a bankvilágban terjedő meglátással kapcsolatban, hogy a forint erősödése mögött a Tisza Párt erősödése áll: a bankadóval van a legnagyobb bajuk, ugyanis nem akarnak részt venni a közteherviselésben – írta Facebook-bejegyzésében a magyar kormányfő.

A súrlódás politikai tartalmának elemzése nélkül: kinek van igaza, minek „örül” a piac? Röviden: nem Magyar Péternek, hanem Varga Mihálynak, de kezdjük a Tisza Párttal.

A Tiszát a forint erősödésével összekapcsoló, visszatérő visszhangokat vető elmélet – amely a választásokhoz közeledve bizonnyal egyre gyakrabban fog előbukkanni, elsősorban a nem magyarországi elemzői jegyzetekben – először a JPMorgan június végén megjelent évközepi devizapiaci kitekintőjében bukkant fel. Arra alapozták, hogy ha a Brüsszellel baráti – más megfogalmazásban az elvárásainak megfelelően cselekvő – erő, azaz a Tisza nyeri a választásokat, a korábbi lengyel mintának megfelelően a forint még a régiós társakat is túlteljesítheti erősödésben.

– erre teszik rá, mint habot a tortán a Tiszát, az erejét mutató közvélemény-kutatásokkal.

Nézzük meg először, mitől savanyú a tejszín, majd azt, hogy miből áll a torta.

Kockázat nélkül ülhetett rá erre a hullámra Kármán András, a Tisza Párt szakértője is a Bloomberg által kedden közölt interjújában , a forint erősödését ígérve – ugyanakkor olyan egyebek mellett, amitől a riasztócsengőnek kell megszólalnia, beleértve a magyar ipar gerincét adó vállalatok adókedvezménye megszüntetésének ígéretét. 

A forint árfolyama: felsorolni is nehéz, hány sebből vérzik a Tisza-teória 

A JPMorgan által útnak indította teória mögött ezen túl is se szeri, se száma a szarvashibáknak, csak dióhéjban:

• A Tisza politikájának se személyi, se tartalmi összetétele nem ismert, amit eddig előpakoltak, az a titkolózás, sejtetés, kettős beszéd sajátos egyvelege, egyetlen szóval zűrzavar. Stabil politika után ugrás a sötétbe: ilyennek soha nem szoktak örülni a piacok, a befektetők, a vállalatok, ha vannak is köztük, akik adóterheik csökkenését remélik, miközben a termelő ágazatok fenyegetést éreznek.
• Ha költségvetési garanciának azt vélnék, hogy a Tisza majd Brüsszel utasításait követi, elég megnézni, rendben vannak-e a pénzügyek a Brüsszellel jóban lévő EU-országokban, akár a szomszéd Romániában, ahol költekezést rendeztek, és most olyan megszorításokra kényszerülnek, amelyeknek évek alatt sem látják a végét. 
• Ha bevételként több EU-pénzre számítanak, figyelembe veendő az is, hogy Brüsszel Ukrajna finanszírozására pénzt vonna ki az engedelmes tagállamokból. Ha ennek az az ára, hogy megsarcolják a fogyasztani képes adófizetőket és a vállalatokat, akkor a gazdaságnak nemcsak az egyik, hanem mindkét lábát meglövik, és ebből se ép költségvetés, se az adósság csökkenése nem származhat.
• Magyarországon van adekvát előkép: amikor 2002-ben az első Orbán-kormányt a most visszatérni készülő baloldal váltotta, olyan példátlanul böszme deficiteket eredményező költekezésbe fogtak, hogy végül a Nemzetközi Valutaalapnak kellett megmentenie az államot a pénzügyi katasztrófától, és sok ember élete munkája még így is ráment. 
• Aki abba a betegségbe esne, hogy közvélemény-kutatásokból olvassa a pénzpiaci jövőt, medikációként érdemes tanulmányoznia a hazai és nemzetközi példákat ezek látványos tévedéseiről, beleértve a legutóbbi amerikai elnökválasztást is. Ettől függetlenül, az eredmény lehet akár a forint árfolyammozgása is, de nem egy-egy közvélemény-kutatásé vagy egy ezt felhasználó elemzésé, hanem ha megírja valamelyik a piacokon figyelt orgánum, mint a Bloomberg, a Reuters, a Financial Times vagy a The Wall Street Journal. A Bloomberg közölte legutóbbi listán egyébként vegyesen szerepelnek a Fidesz és a Tisza vezetését mutató pollok. Azonban még ez is félrevezető, a magyar választási rendszerben ugyanis az a mérvadó, mi a helyzet a választókerületekben. Külföldről ez nem feltétlenül „látszik”.

A forint erősödése: ezek a valódi okok, nem oly nehéz rájuk lelni

Aki nem hiszi, járjon utána, megtalálja bármilyen alapos kereséssel, sima browsert, chatbotot használva, vagy akár a Bloomberg mesterséges intelligenciáját, amit mi megtettünk. A forint nemzetközileg is kiugró erősödésének a hazai és külföldi elemzésekben tipikusan szereplő okai mögött szinte még zárójelben sem szerepel a Tisza (rossz helyesírással Tizsa formában azonban találkoztunk vele).

Az okok több rétegűek, felfejtve röviden erről van szó:

• Donald Trump januári hatalomra lépésének környékén mindjárt kiderült, hogy az erős dollár korszaka helyett a gyenge dolláré következik, ez pedig jót tesz a feltörekvő piaci devizáknak. A forint még ezekhez képest is túlteljesített – erről szólnak a következő rétegek.
• A nagy jegybankok, a Fed és az EKB kamatcsökkentésbe fogtak, ami azt eredményezte, hogy a jelenben és előretekintve is magasnak bizonyultak a magyar és a régiós kamatok, ami olyan hatással van bizonyos fajta befektetőre, mint méhecskére a virágpor. 
• A magyar jegybank Matolcsy György és utóda, Varga Mihály alatt is óvatosnak és az infláció féken tartása ügyében elkötelezettnek bizonyult, ami azt jelenti, hogy fennmaradt és még jövőre is fennmaradhat a magyar kamatelőny. Közben a cseh jegybank már kamatot csökkentett, belekezdtek a lengyelek is – a románok nem, de ők meg költségvetési slamasztikában vannak –, és várhatóan a következő hónapokban csatlakoznak hozzájuk mások is.
• Az új elemzések szerint az erős forintnak jelentős szerepe van az infláció fékezésében, a gyengítése tehát nem érdek: a vizet Nagy Márton egy hónapja a kamatcsökkentés felemlegetésével tesztelte, az MNB azonban „nem vette a lapot”, a forint pedig tovább erősödött. Miközben a monetáris politika stabil, a kormány választási győzelme ezen a lábon is megerősítené a stabilitást, a Tisza Párt ugyanakkor akármelyik oldalról nézve sötét ló.
• Az energiaválság okozta sokk után a magyar külkereskedelmi mérleg visszatért a jelentős többletekhez, az energia árának csökkenése, a remény az ukrajnai békekötésre Magyarország számára másoknál is előnyösebb, és új gyárak épülnek, miközben a kormányzati lépések féken tartják a rezsiköltségeket és fogyasztásra ösztönzik a háztartásokat: ezek mind forinterősítő tényezők. A Bloomberg Intelligence október végi devizapozíció-elemzése szerint ugyanakkor az általuk figyelt 36 deviza közt alig van, amelyeknek az erősödésére fogadni kisebb kockázatú volna, mint a forintéra.

Tisza Párt? Hol?