Intézkedésekre vár az álláspiac - mi lesz a munkaügyi tárcával?

Bár a választási kampány során központi téma volt a foglalkoztatás, most egyelőre a munkaügyi minisztérium sorsát illetően is csend van. A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) azonban már most összeállította a kormánnyal, illetve a szaktárcával szembeni elvárásait.
A 16 nagy piaci szereplőt tömörítő szervezet a Világgazdaság számára eljuttatott állásfoglalásában kifejtette, hogy a foglalkoztatás bővítéséhez szükség van a hatékony beruházásösztönzésre, méghozzá EU-konform járulék- és adókedvezményekkel, valamint a szakképzési hozzájárulás elköltésének decentralizálásával (vagyis, hogy a vállalatok a járulék nagyobb hányadát költhessék „házon belüli” képzésekre).
Elsősorban a Dániában már sikeresen alkalmazott „flexecurity” rendszer meghonosítását tartanák Magyarországon is célszerűnek, amely liberálisabban kezelné a munkaerő felvételét és elbocsátását, de nem hagyná magára az éppen állás nélkül lévő munkavállalót sem.
Ezenkívül az atipikus foglalkoztatási formák kiemelt támogatását várják a következő kormánytól, így például a munkaerő-kölcsönzéshez olyan törvényi változtatásokat sürgetnek, amelyek a „flexecurity” elvet szolgálják. A részmunkaidős foglalkoztatás terjedéséhez megkerülhetetlen a kisgyermekes nők munkába való reintegrációjának kérdése – hangsúlyozza a szövetség. A 4-6 órás állások létrehozásának ösztönzéséhez foglalkoztatói járulékkedvezményeket tartanának kivitelezhetőnek, amelyet az állam a részidőben foglalkoztatott kismamák számára a gyed és a gyes folyósításának részbeni csökkentésével kompenzálhatna.
A távmunka népszerűsítését elsősorban a foglalkoztatók ösztönzésével tartja elérhetőnek az SZTMSZ, „felvilágosító” kampánnyal és járulékkedvezményekkel. Először azonban azt kellene elérni, hogy a vállalatok, ágazatok vizsgálják felül, mely munkakörök tölthetők be távmunkában. Támogatatást kérnének a távmunkások foglalkoztatásához szükséges eszközök, infrastruktúra kialakításához. Az SZTMSZ szerint még több energiát és pénzt kell áldozni a hátrányos helyzetűek álláspiaci helyzetének javítására. A pályakezdők és diákok elhelyezkedéséhez nélkülözhetetlen a Start program eddigi tanulságainak kiértékelése, annak piaci szereplőkkel együtt való finomítása. Ezenkívül fontos lenne a vállalati ösztöndíjrendszer támogatásának erősítése.
A nem EU-konform iskolaszövetkezetek intézményi támogatásának megszüntetését szorgalmazza a szövetség, a diáktámogatás átalakítása, alanyi jogúvá tétele, ezáltal a teljes munkaerő-piaci kiterjesztése lenne célszerű. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási helyzetének javításához a piaci alapokon működő munkaerő-közvetítők bevonása lenne nélkülözhetetlen, méghozzá ösztönzők bevezetésével.

Vélemény

Hadi László, Az SZTMSZ elnöke: A munka törvénykönyvének legutóbbi módosításakor a jogalkotók úgy hoztak szabályokat, hogy a flexecurity modellel ellenkező példákat vették alapul, például a munkaerő-kölcsönzésnél. Pedig például az ekvivalencia elv alkalmazására még nincs egységes álláspont az unióban. A biztonság a rugalmasság rovására túlzott hangsúlyt kapott, ez merevíti a hatályos szabályokat. Ezen változtatni kell, különben a sikeresnek nem mondható francia, német modell felé haladunk.