Törvények parkolópályán

Több törvényjavaslat maradt függőben az előző ciklus idején. Ilyen esetben az a gyakorlat, hogy a tervezeteket az új kormány visszavonja, majd újra beterjeszti. Most, mivel a koalíció maradt, elvileg mellőzhető is lenne ez a procedúra, de valószínűleg érvényesülni fog az eddig kialakult szokásjog. Szinte bizonyosra vehető, hogy a kormány a legsürgetőbb feladatokra koncentrálva több vadonatúj előterjesztéssel is él majd – például törvényben kell rendelkeznie, ha a minisztériumokon változtatni kíván –, tehát nem feltétlenül a korábbiak megtárgyalása lesz az új parlament legfontosabb feladata. Mindenesetre némelyiket előre kell majd sorolni. Köztük például meg kell oldania az aranyrészvények átalakítását, mert a jelenlegi szabályozás – az állam szavazatelsőbbségi jogának fenntartása bizonyos cégekben – ellentétes az uniós elvárásokkal. Jóllehet a kormány már 2004-ben benyújtotta az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot – amelynek a csatlakozással hatályba kellett volna lépnie –, a koalíció azonban félretette, és az ellenzék sem igen sürgette megalkotását. Tartani lehet attól, hogy az Európai Bizottság eljárást kezdeményez hazánk ellen mulasztás miatt az Európai Bíróságnál.
Várat magára többek között a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvények módosítására vonatkozó előterjesztés megtárgyalása. Igaz, határidő nem sürgeti, de a lakásmaffia elleni hatékonyabb fellépés, az ingatlantranzakciók tisztasága, a cégügyek átláthatósága is megkívánná az idevágó kérdések törvényi rendezését.
Az általános vitában rekedt meg az ágazati párbeszédbizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat. Részletes vitára vár a Gazdasági és Szociális Tanácsról szóló törvényjavaslat. Több alapvető szabályozásban, így a jogalkotási és az alkotmánybírósági törvény megalkotásában, illetve az Alkotmány módosításában nem tudtak közös nevezőre jutni a honatyák. Ugyanakkor jó pár, az Alkotmánybíróság által megállapított – esetenként több cikluson átívelő – teljesítetlen jogalkotói mulasztás is terheli őket. Március végéig kellett volna elfogadni például az Országos Érdekegyeztető Tanács létrehozására, működésére vonatkozó törvényt. Több éve nem tettek eleget egyebek közt az országgyűlési vizsgálóbizottságok státusáról és eljárásáról vagy az ülésezési rendről szóló szabályozási kötelezettségüknek. A kormány elfogadta, de még nincs benyújtva és az uniós követelményekre figyelemmel augusztus 18-ig kell megalkotni az európai szövetkezetekről szóló törvényt. Ez – az európai részvénytársaságokhoz hasonlóan – lehetővé teszi olyan magyarországi székhelyű szövetkezet létrehozását, amely több tagállam területén fejtheti ki üzleti tevékenységét.
Még a nyáron a parlament elé kerülhet a közbeszerzési törvény kisebb terjedelmű módosítását célzó törvényjavaslat. Ez – miként ma az állami, önkormányzati ajánlatkérőnek – garantálja az alvállalkozók számára is az azonnali beszedési megbízás lehetőségét, ha a velük szerződött nyertes ajánlattevő nem fizet határidőben.

Az aranyrészvényről

A jogügyletek biztonságának erősítéséről

A Gazdasági és Szociális Tanácsról

Az OÉT-ről

Az ágazati párbeszédbizottságokról

A jogszabályalkotásról

Az Alkotmánybíróságról

Az Alkotmány módosításáról

Az aranyrészvényről

A jogügyletek biztonságának erősítéséről

A Gazdasági és Szociális Tanácsról

Az OÉT-ről

Az ágazati párbeszédbizottságokról

A jogszabályalkotásról

Az Alkotmánybíróságról

Az Alkotmány módosításáról -->