Uniós pókerjátszma Szocsiban

Vajon az EU jobban rá van szorulva az orosz földgázra, mint Moszkva az európai vásárlókra? Ez a kérdés fogja meghatározni a holnapi EU–orosz csúcsértekezlet légkörét, ám könnyen lehet, hogy a választ csak a G8-ak csoportjának júliusi moszkvai találkozója adja majd meg (ennek napirendjén is az energiaellátás biztonsága szerepel az első helyen). José Manuel Barroso európai bizottsági elnök és az EU soros elnöke, Wolfgang Schüssel osztrák kancellár ma érkezik a Fekete-tenger partján lévő Szocsiba, ahol holnap tárgyal Vlagyimir Putyinnal. A feladat látszólag egyszerű: Európa stabil földgázellátást akar, az oroszok pedig biztos felvevőpiacot, tehát egy hosszú távú megállapodás mindkét felet megnyugtatná.
Az alku feltételei azonban vitatottak, mivel mind az oroszok, mind az európaiak úgy érzik, ők vannak nyeregben. Marc Franco, az unió moszkvai nagykövete a napokban adott interjúban emlékeztetett arra, hogy amikor Moszkva az év elején felfüggesztette az Ukrajnán keresztül menő gázszállításokat, akkor egy csapásra megrendült az oroszok iránti bizalom. Igor Suvalov, Putyin elnök tanácsadója ezzel szemben azt mondja: ha az európaiak nem bíznak az orosz energiaszállításokban, akkor Moszkva máshol – például Ázsiában – is el tudja adni készleteit. Brüsszelben viszont ezt blöffnek tartják, mivel az ázsiai földgázvezetékek kiépítése nagyon sok pénzt és időt venne igénybe. Kapcsolatunkat a kölcsönös függés határozza meg – idéz a Reuters egy vezető brüszszeli diplomatát.
Ami a konkrétumokat illeti, az unió szeretné elérni, hogy az állami irányítás alatt álló orosz gázipari óriáscég, a Gazprom más vállalatoknak is adjon hozzáférést a vezetékhálózatához. Erről azonban Moszkva hallani sem akar. Ahogy Suvalov fogalmaz, az európai cégek részt vehetnek az orosz energiaipar expanziójában, ám a játékszabályokat a Gazprom fogja meghatározni. Brüsszelt különösen irritálta Putyin elnök nemrég elhangzott kijelentése, amely szerint ha a Gazpromnak nem engedélyezik európai energetikai létesítmények megvásárlását, akkor csökkentik a gázszállításokat. Nem meglepő, hogy Ukrajna is kemény kiállásra ösztönzi az uniót. Amint Arszenij Jacenjuk gazdasági miniszter a napokban kifejtette, Ukrajna energiaellátásának biztosítása Európának is fontos, hiszen ha az oroszok tovább emelik a földgáz árát, akkor az egész ukrán gazdaság összeroppanhat.
Eközben az európai nagyvállalatok a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítésére, az orosz piacban rejlő óriási lehetőségek kiaknázására buzdítják Brüsszelt. A Financial Times közli az iparvállalati vezetők európai kerekasztala (ERTI) jelentését, amely egyebek mellett a vámeljárás harmonizálását, az oroszországi jogszabályok egyszerűsítését és átláthatóbbá tételét, valamint a befektetők védelmét szorgalmazza. Ebből a szempontból biztató, hogy a csúcstalálkozón várhatóan aláírják a vízumszabályok könnyítéséről rendelkező egyezményt. Az ERTI egyébként meglehetősen rózsásan látja Oroszország kilátásait: a Goldman Sachs előrejelzését idézve arról írnak, hogy Oroszország egy főre jutó GDP-je 2018-ra elérheti az olasz, 2024-re a francia, 2027-re a brit és 2028-ra a német szintet.