Sólyomnak hamarosan dönteni kell az aláírásról
Az államfő aláírása szükséges minden jogszabály kihirdetéséhez, az eljárási szabályok szerint Sólyom Lászlónak a megérkezést követően öt nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja az elfogadott törvényeket, hogy azok megfelelnek-e az alkotmányos előírásoknak, amennyiben a parlament a jogszabály sürgős kihirdetését kéri.
Az államfőhöz szerdán délután juttatták el az Országgyűlésből a törvényeket, amelyek sürgősséggel történő kihirdetéséről hétfőn döntött a T. Ház. Az öt nap elteltével a köztársasági elnök vagy rendelkezik a törvény kihirdetéséről, vagy amennyiben alkotmányos aggályai vannak, akkor továbbítja azt az Alkotmánybíróságnak, és előzetes normakontrollt kér az ügyben. A pénzügyi törvénycsomaggal kapcsolatban több szervezet is - köztük a Magyar Bankszövetség, a Levegő Munkacsoport - felvetette, hogy szeretnék, ha Sólyom László előzetes normakontrollt kérne az Alkotmánybíróságtól.
Wéber Ferenc hangsúlyozta: ilyen kérések a köztársasági elnök tevékenységét nem befolyásolják, hiszen alapvető feladata megvizsgálni az elfogadott törvények alkotmányosságát. A köztársasági elnök jogkörébe tartozik a politikai vétó is, amikor az Országgyűlésnek küldi vissza a törvényt újragondolásra. Ezzel az eszközzel súlyos kifogás esetében élhet a köztársasági elnök, és eddig Sólyom László ezt kétszer alkalmazta.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényt, amelynek értelmében négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek a nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek.
A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd 5 százalékos járadékot. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása tartalmazza többek között a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek 20 százalékos megadóztatását, az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsának 15-ről 25 százalékra emelését, és az általános forgalmi adó középső kulcsának 15-ről 20 százalékra emelését. Ugyancsak e törvény tartalmazza a minimális adófizetési kötelezettséget, az úgynevezett elvárt adót.
A házipénztár-adóról szóló törvény az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra (300 ezer forint felett, amennyiben ez meghaladja az éves forgalom 0,8 százalékát) vezet be 20 százalékos adót, így kívánják megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot. (MTI)
