Magyarország mint ugródeszka

Magyarországnak mind a kétoldalú kapcsolatok, mind nemzetközi pozíciója szempontjából kiemelten fontos régiónak számít Délkelet-Európa. Ezt mutatja, hogy a külgazdasági stratégiában a prioritásként megjelölt négy országcsoport egyike ez a térség és annak országai: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Románia és Szerbia. E hét állammal (Albániát leszámítva) hagyományosan jók a magyar kapcsolatok, s ezeket a volt Jugoszlávia széthullása utáni fejlemények sem nullázták le. A magyarok, a magyar termékek ismertek és kedveltek a régióban, amely – közelsége miatt is – természetes terepe a hazai cégek határokon túli terjeszkedésének.

Mindez hozzájárul ahhoz is, hogy erősödjön Magyarország regionális vezető pozíciója – fogalmazott lapunknak Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára. Ehhez kiváló alap az a politikai támogatás, amelyet az úgynevezett szegedi folyamat keretében nyújtottunk. Ez nem csupán politikai támogatás volt, hiszen például hozzájárultunk az ottani szakemberek képzéséhez is. Fontos az is, hogy ezekben az országokban fizikailag is jelen vannak az állami kiküldöttek – sőt várhatóan tovább bővül a külképviselet – mondta. Egy – talán furcsának tűnő – példával is illusztrálta a térség prioritásként való kezelését: a tárcánál az Európán kívüli főosztályon sok olyan munkatárs van, aki beszél szerbül vagy éppen horvátul.

Mindez azért is lényeges, mert megvan a magyarok helyismerete és kapcsolatrendszere, és ez segíthet abban is, hogy Magyarországot ugródeszkaként használják a Balkán felé a nyugati országok vállalatai. Nem egy példa van arra, hogy egy multi magyarországi cégén keresztül terjeszkedik Délkelet-Európában. A térségben kiváló üzleteket lehet kötni (a privatizációtól kezdve a zöldmezős beruházásokon át a különféle külkereskedelmi ügyletekig), ám a terepet nem ismerőket nemegyszer elriasztja az esetenként csak viszonylagosnak mondható jogbiztonság, a nem feltétlenül erős bizalom vagy a helyismeret hiánya. Ezt a helyzetet Magyarország ki tudja aknázni – mondta.

A gazdaságdiplomácia, a kereskedelemfejlesztés, a befektetésösztönzés eszközei mellett olyan segítséget is kapnak a térség egyes országai, mint a kötött segélyhitelezési konstrukció. A kormányzat az egyes országokkal létrehozandó üzleti tanácsok felállítását is aktívan szorgalmazza, s a finanszírozásban is segítette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát a romániai és a horvátországi vegyes kamarák létrehozásában. A keretek bővítéséhez, a feltételek további javításához tehát a kormányzat minden eszközzel hozzájárul, s ettől a ponttól kezdve már a vállalatokon múlik, hogy a lehetőségeket hogyan aknázzák ki – szögezte le Garamhegyi Ábel. VG

Románia a külföldre irányuló magyar tőkekihelyezések hagyományos és természetes célországa – ennek megfelelően a magyar eredetű, vegyesvállalat alapítása útján végrehajtott tőkebefektetések összértéke tavaly év végéig elérte a 442 millió dollárt (367 millió euró), ugyanakkor az újrabefektetett nyereséget, illetve a végrehajtott tőkeemeléseket is figyelembe vevő becslés szerint a magyar invesztíciók valós értéke elérheti az egymilliárd dollárt. A hivatalos statisztikákban rögzített adatok alapján Magyarország 2,8 százalékkal részesedik a szomszédos országban megtelepedett FDI teljes összegéből, s 13. a külföldi befektetők rangsorában. A bejegyzett vegyesvállalatok száma meghaladja az 5600-at, ez a cégek összlétszámának öt százaléka. A társaságok között mikrók éppen úgy megtalálhatók, mint a magyar regionális „minimultik”. Az eddig befektetett FDI értékét jócskán megnöveli a TriGránit Rt. bukaresti projektje: az elkövetkező időszak legjelentősebb magyar vonatkozású és az eddigi legnagyobb léptékű fővárosi ingatlanfejlesztési projektje, az Esplanada a hírek szerint önmagában is mintegy egymilliárd dollár értékű lesz.

Néhány befektető: Danubius, Dunapack, Mol, Richter, OTP, TriGránit, Zalakerámia

Bulgária:

Közelíti a félmilliárd eurót (481 millió) az 1992 és 2005 között Bulgáriában befektetett magyar működő tőke értéke, ezzel a befektetői rangsorban a 8. helyen áll. Jelenleg 52 magyar, illetve magyar érdekeltségű cég van jelen az országban. A bolgár piacon jelen lévő cégek közül három folytat termelést és egyben kereskedelmet. Ilyen a Dunapack Plovdivban, a Videoton Sztara Zagorában és a GPV Bulgária Szófiában. Többen a pénzügyi szférában vannak jelen: OTP (DSK), OTP Garancia Biztosító, Merkantil MKB (Union Bank). Tavaly 47,5 millió euró értékű beruházással újabb két magyar befektető (Magyar Telekom, MKB) jelent meg a bolgár piacon az informatikában és a pénzügyi szolgáltatások területén. Szakemberek a továbblépést valószínűsítik, mégpedig a következő területeken: szolgáltatóipar, ingatlanpiac, hulladékfeldolgozás, víztisztítás, infrastruktúra. Említésre méltó lehetőségnek tartják a bekapcsolódást EU-s pénzekből finanszírozott programokba (offset, twinning, agrárkifizető ügynökségek felállítása).

Néhány befektető: Dunapack, Magyar Telekom, Merkantil Bank, MKB, OTP, OTP Garancia Biztosító, Videoton

Horvátország:

Magyarország jelentős befektetőnek számít Horvátországban – tavaly átlépte az egymilliárd eurós határt az államban megtelepedett magyar működő tőke értéke. Az országok rangsorában a 4., a tavalyi beáramlást tekintve a 2. legjelentősebb befektető Magyarország. Az elmúlt időszakban megfigyelhető trend szerint a már megtelepedett magyar cégek közül a nagyobbak további terjeszkedési projekteken dolgoznak (ilyen például a Mol és az OTP); a közepesek megszilárdították pozíciójukat (mint a Dalmácia Holiday Kft.). Ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan sok kisebb vállalatot is alapítottak magyar érdekeltséggel, egyebek között az ingatlanágazatban, a szolgáltatásban és az export növelése céljából. A horvátországi magyar befektetések felölelik a termelési, kereskedelmi, idegenforgalmi és szolgáltatási szférát, a privatizációt és a zöldmezős beruházások körét. Szakértők szerint még számos lehetőséget kínál a magyar befektetőknek Horvátország, ahol érdemes zöldmezős projektekben gondolkodni. A kereskedelemben, a kikötői fejlesztésekben és az ipari termelésben is jelentős piacszerzési tartalékok vannak még.

Néhány befektető: Dalmácia Holiday Kft., Fornetti, Mol, OTP, Zalakerámia

Szerbia:

A magyar befektetők némelyike eddig inkább kudarcot és sikertelenséget ért meg a szomszédos országban, amely azonban a – korántsem csak magyar – várakozások szerint egyre vonzóbbá válhat a külföldi tőke körében. Tavaly és az idén azonban már megjelentek a multinacionális magyar érdekeltségű cégek Szerbiában – a TriGránit, az OTP, a Mol –, és ez maga után vonhatja a kisebbek érdeklődését is. A TriGránit júniusban előszerződést írt alá Belgrádban egy új vasúti terminál és a hozzá kapcsolódó üzletközpont építési projektjéről (becsült értéke 150-200 millió euró). Az OTP Bank tavaly aláírta a szerződést a Niska Banka akvizíciójáról, s az idén további két magánbank megvásárlásának folyamata indult el (a Zepter Bankáé és a Kulska Bankáé). A Magyar Külkereskedelmi Bank versenyben áll két másik külföldi hitelintézettel a Panonska Banka privatizációjában. A Mol tavaly decemberben nyitotta meg első benzinkútját Belgrádban (zöldmezős beruházás), majd további kilenc kutat létesített, s érdekelt stratégiai partnerség kialakításában a NIS-szel, illetve részesedésszerzésben a társaságból.

Néhány (potenciális) befektető: Betonút, Mol, OTP, TriGránit

Montenegró:

Montenegrót viszonylag hamar felfedezték a magyar befektetők, akik két területen jutottak lépéselőnyhöz a menet közben Szerbiából kivált egykori országrészben. A Telekom Montenegro privatizációja során az ottani kormány a Magyar Telekomot hirdette ki győztesként. Ezzel tulajdonába került a részvények 51,12 százaléka, 114 millió euró összegért. Ezt követően a kisebbségi tulajdonosok papírjainak megvásárlásával 76 százalék fölé nőtt a részesedése. Ezzel a mintegy 140 millió eurós befektetéssel a Magyar Telekom és Magyarország az első számú invesztorrá vált Montenegróban. Hazánk egyik legnagyobb szállodaüzemeltető vállalkozása, a Hunguest Hotels Rt. hoteleket szerzett meg. A két egységet egy négycsillagos szállodakomplexummá alakítja (ennek egy részének átadása már megtörtént), a beruházás értéke 10-15 millió euró. A Hunguest Hotels Rt. továbbra is érdekelt az ez idáig még nem lezárult Boka Kotor privatizációjában – a cég a hírek szerint az egyik legjobb tenderajánlatot adta. Nem tőkebefektetés, de jelentős a magyar segélyhitel keretében Montenegróban épülő oktatási intézmények, illetve a Mal Rt. koncessziója.

Néhány befektető: Magyar Telekom, Hunguest Hotels Rt.

Macedónia:

Macedóniában a Magyar Telekom a legnagyobb külföldi befektető, ám nincsenek még magyar követői. Az akkori Matáv 2000 decemberében 618,2 millió euró értékű ajánlatával nyerte el a MakTel privatizálására kiírt tendert. Részvénycsomagjának 51 százaléka került a Matáv által vezetett Stonebridge konzorcium tulajdonába. A Macedón Köztársaság 362,5 millió euróhoz jutott, majd a következő két évben a Matáv 255,7 millió euró értékű fejlesztést hajtott végre.

Bosznia-Hercegovina:

A Bosznia-Hercegovinába irányuló magyar tőkekihelyezés egészen a közelmúltig nem volt számottevő. Ám ebben a hónapban a Molnak a horvát INA-val közös konzorciuma aláírta az Energopetrol 67 százalékának megvételéről szóló szerződést. Emellett a Mal Rt. jelenléte jelentős: a jajcei bauxitbánya 51 százalékos állami tulajdonrészét vette meg (125 ezer euró), három év alatt 2,5 millió eurónyi beruházást hajt végre, s tárgyal egy másik bauxitbánya privatizációjáról is.

Románia a külföldre irányuló magyar tőkekihelyezések hagyományos és természetes célországa – ennek megfelelően a magyar eredetű, vegyesvállalat alapítása útján végrehajtott tőkebefektetések összértéke tavaly év végéig elérte a 442 millió dollárt (367 millió euró), ugyanakkor az újrabefektetett nyereséget, illetve a végrehajtott tőkeemeléseket is figyelembe vevő becslés szerint a magyar invesztíciók valós értéke elérheti az egymilliárd dollárt. A hivatalos statisztikákban rögzített adatok alapján Magyarország 2,8 százalékkal részesedik a szomszédos országban megtelepedett FDI teljes összegéből, s 13. a külföldi befektetők rangsorában. A bejegyzett vegyesvállalatok száma meghaladja az 5600-at, ez a cégek összlétszámának öt százaléka. A társaságok között mikrók éppen úgy megtalálhatók, mint a magyar regionális „minimultik”. Az eddig befektetett FDI értékét jócskán megnöveli a TriGránit Rt. bukaresti projektje: az elkövetkező időszak legjelentősebb magyar vonatkozású és az eddigi legnagyobb léptékű fővárosi ingatlanfejlesztési projektje, az Esplanada a hírek szerint önmagában is mintegy egymilliárd dollár értékű lesz.

Néhány befektető: Danubius, Dunapack, Mol, Richter, OTP, TriGránit, Zalakerámia

Bulgária:

Közelíti a félmilliárd eurót (481 millió) az 1992 és 2005 között Bulgáriában befektetett magyar működő tőke értéke, ezzel a befektetői rangsorban a 8. helyen áll. Jelenleg 52 magyar, illetve magyar érdekeltségű cég van jelen az országban. A bolgár piacon jelen lévő cégek közül három folytat termelést és egyben kereskedelmet. Ilyen a Dunapack Plovdivban, a Videoton Sztara Zagorában és a GPV Bulgária Szófiában. Többen a pénzügyi szférában vannak jelen: OTP (DSK), OTP Garancia Biztosító, Merkantil MKB (Union Bank). Tavaly 47,5 millió euró értékű beruházással újabb két magyar befektető (Magyar Telekom, MKB) jelent meg a bolgár piacon az informatikában és a pénzügyi szolgáltatások területén. Szakemberek a továbblépést valószínűsítik, mégpedig a következő területeken: szolgáltatóipar, ingatlanpiac, hulladékfeldolgozás, víztisztítás, infrastruktúra. Említésre méltó lehetőségnek tartják a bekapcsolódást EU-s pénzekből finanszírozott programokba (offset, twinning, agrárkifizető ügynökségek felállítása).

Néhány befektető: Dunapack, Magyar Telekom, Merkantil Bank, MKB, OTP, OTP Garancia Biztosító, Videoton

Horvátország:

Magyarország jelentős befektetőnek számít Horvátországban – tavaly átlépte az egymilliárd eurós határt az államban megtelepedett magyar működő tőke értéke. Az országok rangsorában a 4., a tavalyi beáramlást tekintve a 2. legjelentősebb befektető Magyarország. Az elmúlt időszakban megfigyelhető trend szerint a már megtelepedett magyar cégek közül a nagyobbak további terjeszkedési projekteken dolgoznak (ilyen például a Mol és az OTP); a közepesek megszilárdították pozíciójukat (mint a Dalmácia Holiday Kft.). Ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan sok kisebb vállalatot is alapítottak magyar érdekeltséggel, egyebek között az ingatlanágazatban, a szolgáltatásban és az export növelése céljából. A horvátországi magyar befektetések felölelik a termelési, kereskedelmi, idegenforgalmi és szolgáltatási szférát, a privatizációt és a zöldmezős beruházások körét. Szakértők szerint még számos lehetőséget kínál a magyar befektetőknek Horvátország, ahol érdemes zöldmezős projektekben gondolkodni. A kereskedelemben, a kikötői fejlesztésekben és az ipari termelésben is jelentős piacszerzési tartalékok vannak még.

Néhány befektető: Dalmácia Holiday Kft., Fornetti, Mol, OTP, Zalakerámia

Szerbia:

A magyar befektetők némelyike eddig inkább kudarcot és sikertelenséget ért meg a szomszédos országban, amely azonban a – korántsem csak magyar – várakozások szerint egyre vonzóbbá válhat a külföldi tőke körében. Tavaly és az idén azonban már megjelentek a multinacionális magyar érdekeltségű cégek Szerbiában – a TriGránit, az OTP, a Mol –, és ez maga után vonhatja a kisebbek érdeklődését is. A TriGránit júniusban előszerződést írt alá Belgrádban egy új vasúti terminál és a hozzá kapcsolódó üzletközpont építési projektjéről (becsült értéke 150-200 millió euró). Az OTP Bank tavaly aláírta a szerződést a Niska Banka akvizíciójáról, s az idén további két magánbank megvásárlásának folyamata indult el (a Zepter Bankáé és a Kulska Bankáé). A Magyar Külkereskedelmi Bank versenyben áll két másik külföldi hitelintézettel a Panonska Banka privatizációjában. A Mol tavaly decemberben nyitotta meg első benzinkútját Belgrádban (zöldmezős beruházás), majd további kilenc kutat létesített, s érdekelt stratégiai partnerség kialakításában a NIS-szel, illetve részesedésszerzésben a társaságból.

Néhány (potenciális) befektető: Betonút, Mol, OTP, TriGránit

Montenegró:

Montenegrót viszonylag hamar felfedezték a magyar befektetők, akik két területen jutottak lépéselőnyhöz a menet közben Szerbiából kivált egykori országrészben. A Telekom Montenegro privatizációja során az ottani kormány a Magyar Telekomot hirdette ki győztesként. Ezzel tulajdonába került a részvények 51,12 százaléka, 114 millió euró összegért. Ezt követően a kisebbségi tulajdonosok papírjainak megvásárlásával 76 százalék fölé nőtt a részesedése. Ezzel a mintegy 140 millió eurós befektetéssel a Magyar Telekom és Magyarország az első számú invesztorrá vált Montenegróban. Hazánk egyik legnagyobb szállodaüzemeltető vállalkozása, a Hunguest Hotels Rt. hoteleket szerzett meg. A két egységet egy négycsillagos szállodakomplexummá alakítja (ennek egy részének átadása már megtörtént), a beruházás értéke 10-15 millió euró. A Hunguest Hotels Rt. továbbra is érdekelt az ez idáig még nem lezárult Boka Kotor privatizációjában – a cég a hírek szerint az egyik legjobb tenderajánlatot adta. Nem tőkebefektetés, de jelentős a magyar segélyhitel keretében Montenegróban épülő oktatási intézmények, illetve a Mal Rt. koncessziója.

Néhány befektető: Magyar Telekom, Hunguest Hotels Rt.

Macedónia:

Macedóniában a Magyar Telekom a legnagyobb külföldi befektető, ám nincsenek még magyar követői. Az akkori Matáv 2000 decemberében 618,2 millió euró értékű ajánlatával nyerte el a MakTel privatizálására kiírt tendert. Részvénycsomagjának 51 százaléka került a Matáv által vezetett Stonebridge konzorcium tulajdonába. A Macedón Köztársaság 362,5 millió euróhoz jutott, majd a következő két évben a Matáv 255,7 millió euró értékű fejlesztést hajtott végre.

Bosznia-Hercegovina:

A Bosznia-Hercegovinába irányuló magyar tőkekihelyezés egészen a közelmúltig nem volt számottevő. Ám ebben a hónapban a Molnak a horvát INA-val közös konzorciuma aláírta az Energopetrol 67 százalékának megvételéről szóló szerződést. Emellett a Mal Rt. jelenléte jelentős: a jajcei bauxitbánya 51 százalékos állami tulajdonrészét vette meg (125 ezer euró), három év alatt 2,5 millió eurónyi beruházást hajt végre, s tárgyal egy másik bauxitbánya privatizációjáról is.-->