Inflációs veszély, kockázatokkal

Egységes volt a monetáris tanács a legutóbbi ülésén, amikor 50 bázisponttal emelte az irányadó kamatlábat – derül ki a testület nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvéből. Ennyiben hasonlít a helyzet a júliusi ülésre, amikor ugyanilyen mértékű emelés mellett döntöttek a tagok, szintén egyhangúlag. Augusztusban előtérbe kerültek az inflációs megfontolások, hiszen a jegybank szakértői által készített inflációs jelentés meglehetősen borús képet fest a kilátásokról. Ebben ugyanis az állt, hogy a 2007-es megugrás után az áremelkedési ütem 2008-ban sem tér vissza a 3 százalékos cél közelébe, erre egyértelműen szigorításnak kellett következnie. A tanácstagok felfelé és lefelé mutató kockázatokat is megneveztek. A bérnövekedés jóval gyorsabb lehet az alappályában feltételezettnél, a keresletcsökkenés dezinflációs hatása ugyanakkor a feltételezettnél erősebb lehet, ugyanis az 1995-ös stabilizációval szemben a mostani intézkedések nem párosulnak monetáris lazítással.

A tanács tagjai között vita bontakozott ki abban: várható-e, hogy a kormány által a közelmúltban végrehajtott, illetve tervezett stabilizációs intézkedések javítják az ország kockázati megítélését: egyesek azon a véleményen voltak, hogy már rövid távon számítani lehet erre. Mások felhívták arra a figyelmet, hogy eddig ez nem történt meg, és nem zárható ki, hogy további intézkedések nélkül nem is lesz lényeges változás. Volt azonban olyan vélemény is, hogy amenynyiben a költségvetési és a folyó fizetési hiány az előre jelzett mértékben csökken 2007–08-ban, akkor a kockázati megítélés javulni fog.

Néhányan arra hívták fel a figyelmet, hogy az inflációs előrejelzés fényében további kamatlépésekre lesz szükség az árstabilitás középtávon történő eléréséhez. Mások, nem vitatva, hogy szükség lehet további monetáris szigorításra, azon a véleményen voltak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi környezetre való érzékenysége miatt nem célszerű kötelezettséget vállalni egy kamatemelési ciklusra. MI