BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rengetegen éreznek folyamatos romlást - Pesszimista kilátások

A Fogyasztói Bizalom Index a júniusi drasztikus visszaesés után szeptemberben csekély mértékben csökkent. Valamennyit javultak a háztartások jövő évi pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásai is - közölte a GfK Hungária.

A Fogyasztói Bizalom Index (FBI) 2006 júniusában mért drasztikus - 50 pontot meghaladó - zuhanását követően a mutató csupán csekély mértékben, mintegy három ponttal csökkent szeptemberben, és ezzel 149-es értéket ért el.

Az FBI 2006 szeptemberi változásához döntően az aggregát mutató két komponensében bekövetkező csökkenés járult hozzá: a háztartások jelenlegi helyzetének, valamint az ország következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi helyzetének megítélése egyaránt 9 ponttal romlott júniushoz képest.

Három pontot csökkent és ezzel a 2005. márciusi szintre állt vissza a fogyasztók tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó vásárlási hajlandósága is.

A júniusi kritikus mértékű zuhanás után valamennyit javultak a háztartások jövő évi pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásai - a mutató azonban még mindig az 1996. évben mért meglehetősen alacsony szinten áll.

Az ország 5 év múlva várható gazdasági helyzetének megítélésében szintén 5 pontos javulás mutatkozik.

A hosszú évekig töretlenül emelkedő Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) júniust követően ismét csökkent, ráadásul közel azonos mértékben, mint márciusról júniusra. Így most értéke a 2004 első felében mérthez hasonló szinten, 148,6 ponton áll.

A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) minimálisan, alig két ponttal javult, a 149,2-es értéke még így is kirívóan alacsony, mintegy a 10 évvel ezelőtt mérthez hasonló értéken áll.

A jelenlegi anyagi helyzetükről kérdezett háztartások 50 százaléka véli úgy, hogy 2006 őszén rosszabb anyagi körülmények között él, mint egy évvel korábban. Márciusban ez az arány még csak 32 százalék volt: akkor tíz emberből négy érzékelte úgy, hogy jobb anyagi körülmények között él, mint egy évvel korábban, szeptemberre azonban már csak tízből egy válaszadó osztja ezt a véleményt.

A GfK felmérése szerint a jövőt illetően most egy árnyalattal optimistábbak a fogyasztók, mint júniusban: 12-ről 14 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint családjuk egy év múlva jobb anyagi körülmények között fog élni, mint most. A márciusi 35 százalékhoz képest viszont ez még mindig nagyon alacsony arány.

A családok anyagi helyzetét folyamatában vizsgálva, 2006 szeptemberében 40 százalékhoz közelít azok aránya, akik folyamatos romlást érzékelnek, azaz úgy gondolják, az előző évhez képest most rosszabb helyzetben vannak és e negatív tendencia a jövőben is folytatódni fog.

A járulékemelésekről tett bejelentések kapcsán kimutathatók a jövedelmek nominálértékben való csökkenésére vonatkozó lakossági várakozások: a fogyasztók 35 százaléka gondolja úgy, hogy családjának jövedelme a következő egy évben alacsonyabb lesz, mint az elmúlt évben volt. Arányuk a márciusban mért és már akkor is kiugróan magasnak számító 30 százalékhoz képest további 5 százalékpontos emelkedést mutat.

A pesszimista várakozások megmutatkoznak a háztartások jövedelmének reálértékére vonatkozó válaszadásokban is: a megkérdezettek 63 százaléka gondolja úgy, hogy a következő 1-2 évben a fogyasztói árak emelkedésének köszönhetően kisebb mértékben fog nőni a jövedelme.

A márciusi 41 százalékos aránnyal szemben 2006 szeptemberében a megkérdezettek 65 százaléka van azon a véleményen, hogy az ország gazdasági helyzete ma rosszabb, mint egy évvel ezelőtt volt. A válaszadók 46 százaléka érzékel folyamatosan romló gazdasági helyzetet, ami az elmúlt tíz év adatait vizsgálva a valaha mért legmagasabb arány.

A márciusi 66 százalékról 62 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik a következő 12 hónapban növekvő munkanélküliségre számítanak, ami szintén kiemelkedő érték az elmúlt tíz év távlatában.

A fogyasztók 62 százaléka számít a következő 12 hónap során növekvő hitelkamatokra. Az ő arányuk is némiképp csökkent a márciusi 69 százalékhoz képest, ám még mindig erősen felülmúlja az év eleji 45 százalékot.

Kissé javultak az inflációs prognózisok is: a júniusi 95-ről 88 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik a következő 12 hónapban növekvő árakra számítanak, és az áremelkedés általuk becsült mértéke is 12-ről 10 százalékra csökkent.

A lakosság ingatlanpiaci várakozásai a 2006. évben gyakorlatilag változatlanok: 2006 szeptemberében továbbra is alig haladja meg a 20 százalékot azoknak az aránya, akik lakáseladásra megfelelőnek tartják a jelent, a házvásárlást érdemesnek tartók aránya pedig 45 százalék körül ingadozik.

Az autóvásárlásra ezzel szemben tíz emberből csak négy tartja alkalmas időnek a következő 12 hónapot. (VGO, MTI)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.