Januártól személyi igazolvánnyal

Dacára annak, hogy – elsősorban az erdélyi magyarsággal kapcsolatos politikára visszavezethető máig élő ellentétek, viták miatt – Magyarország és Románia között „hagyományosan” léteznek feszültségek, ezeken túllépve a két ország gazdasági, kereskedelmi, tőkekapcsolatai a rendszerváltás óta folyamatosan bővülnek, s az együttműködés ezeken a területeken mind szorosabbra válik. Várhatóan a jövőben még intenzívebb lesz az összefonódás, köszönhetően annak, hogy Románia szinte heteken belül az Európai Unió teljes jogú tagjává válik.

A feszültségek simítására is számos lépés történt: elég, ha arra gondolunk, hogy éppen Románia volt az a partnerország, amelylyel az első közös kormányülést tartotta a magyar kormány (azóta olyan, a magyar kül- és gazdaságpolitikában ugyancsak prioritást élvező országokkal volt hasonló kormányülés, mint Horvátország és Ausztria). A tavaly októberben Romániában megrendezett első közös kormányülést a múlt héten Budapesten követte a második, amelyen több kérdésben sikerült előrelépni – ahogy azt az aláírt dokumentumok is mutatják. De nemcsak ezek, hanem a megvitatott témák és az elkövetkező hónapokra egyes területeken lefektetett tervek is azt jelzik, mindkét ország számára kiemelkedő fontosságú az együttműködés.

Ilyen például az, hogy döntés született: létrejön – 3-5 milliárd forintos értékben – egy vállalkozásokat támogató közös kockázatitőke-alap, ez elsősorban a kis- és középvállalkozások uniós felzárkózását szolgálja. A közös kormányülés után Gyurcsány Ferenc kormányfő több más tervet is megemlített, ezek egy része regionális, mások mindkét ország egészének szempontjából igen fontosak. Ilyenek egyebek között a következők: felgyorsítják a Budapest–Cegléd–Békéscsaba–

román határszakaszon a vasútvonal felújításának második ütemét; villamosítják a Püspökladány–Biharkeresztes vonalat; Békéscsaba és Nagyvárad között 400 kilovoltos távvezetéket létesítenek, Szeged és Arad között gázvezeték épül; 2013-ig megépül az észak-erdélyi autópálya (először a Magyarországhoz közelebb eső szakaszok készülnek el), s közös ipari parkokat létesít a két ország a határ mentén. Ennél vitatottabb – mind idehaza, mind Romániában – a magyar kormány most kinyilvánított szándéka, hogy Románia uniós tagságának elnyerése után csak részlegesen nyitja meg munkaerőpiacát a román munkavállalók előtt.

A szoros együttműködés és az arra irányuló szándék immár a legfelsőbb politikai szférákban is kinyilváníttatott, ám a gazdaság szereplői már hosszú évek óta konkrét lépésekben bizonyították ezt a fajta szellemiséget. A legtöbb szó mindig a külkereskedelmi forgalom jelentős dinamikájú és folyamatos bővüléséről, illetve a magyar vállalkozások romániai befektetéseiről esik, továbbá a magyar lakta területeket érintő magyar finanszírozású programokról (mint amilyen a Szülőföld program), s jóval kevesebb figyelmet kapnak egyéb, ugyancsak fontos területek, mint a kis- és középvállalatok fejlesztése terén magyar részről kínált szakértői-tanácsadási tevékenység.

Ami ez utóbbit illeti: számos területe van az együttműködésnek. Ilyen például – a már említett kockázatitőke-alap létesítésén túl –, hogy több, az üzleti környezetet javító EU-s felzárkóztató képzési program valósult már meg, közte Az EU házhoz jön szakmaspecifikus képzési és vállalkozói tréning, amelyen ez idáig mintegy 2500 vállalkozás vett részt. Már az első – kedvező – tapasztalatokat is le lehetett szűrni az ágazati kkv-orientált klaszterprogramról, amely egy területen, az építőipari klaszterek partnerhálózatának létrehozásában már a pilot programig is eljutott. De ilyen a kifejezetten a kkv-knak szóló lépés volt, hogy a gazdasági tárca támogatásával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által az idén felállt Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara. Nyílt emellett EU-megfelelési és Tudásközpont Erdélyben képzési, tanácsadási, információszolgáltatási feladattal, számos szakmaspecifikus konferenciát rendeztek (egyebek között nyomda- és csomagolóanyag-iparit). Tartottak bentlakásos többnapos képzést a Kárpátok Üzleti Akadémián üzleti-vállalkozói ismeretek, innováció, minőségbiztosítás, e-kereskedelem, pályázati lehetőségek, vállalat-, termelésirányítás, klaszterek témakörében, s voltak pályázatírásra felkészítő távoktató programok. VG

Az EU leendő új tagja az elmúlt években a külföldi működőtőke-beruházások egyik kedvelt célpontja volt Délkelet-Európában. Az UNCTAD adatai szerint Románia 2004-ben 6,5, tavaly 6,4 milliárd dollár FDI-t vonzott, és az OTP Bank várakozásai szerint az idén a 9 milliárd dollárt is elérheti a tőkebeáramlás mértéke, részben a még zajló privatizációs ügyletek eredőjeként.

A beáramló tőke egyik kedvelt célpontja az elmúlt években a bankszektor volt, amely az eddigi látványos bővülés után is tartogat növekedési lehetőséget. A bankszektor mérlegfőösszeg/GDP mutatója a tavalyi 45,4 százalék után az idén 51,2, jövőre pedig 53,2 százalék körül alakul, miközben a CE4 országok átlaga 85-90, a kelet-, délkelet-európai régióé pedig 80-85. Az OTP Bank 2004-ben jelent meg stratégiai befektetőként Romániában, akkor vásárolta meg a vállalati fókuszú RoBankot, amely alig több mint egy éve rendkívül dinamikus lakossági expanzióba kezdett. Az országban jelentős addicionális értéket hordoz a projektfinanszírozás, ugyanakkor a romániai bankszektor húzóterületét jelenleg a lakossági hitelek jelentik, így ide összpontosítja erőforrásai döntő részét az OTP Bank Romania is.

Török Árpád, a TriGránit fejlesztési igazgatója

A TriGránit jelenleg 12 országban folytat ingatlanfejlesztői tevékenységet, mintegy 5 milliárd euró értékben. Románia kiemelt, hiszen januári uniós csatlakozásával Európa keleti kapujává válik. Jelenleg két projekten dolgozunk. A kolozsvári Polus Center alapkőletétele júniusban volt, nyitását 2007 őszére tervezzük. A 60 ezer négyzetméteres bérbe adható területtel és több mint 200 kereskedelmi egységgel tervezett központ üzlethelyiségeinek több mint 75 százalékát máris lekötötték. Friss hír és egyben elismerés: az Immoeast – cégünk egyik tulajdonosa – 210 millió euró értékben megvásárolta tőlünk a központot. A másik, engedélyezési fázisban lévő projektünk Constantán van: a 100 ezer négyzetméteres központ hipermarkettel, mozitermekkel, szórakoztatóközponttal és 200 üzlettel várja a látogatókat 2008 őszétől. A legnagyobb kihívás a mintegy egymilliárd eurós beruházással megvalósuló bukaresti Esplanada.

Radetzky Jenő, az MKIK alelnöke

A román–magyar vegyes kamara létrehozásának közvetlen célja az volt, hogy minél intenzívebb külgazdaság-politikával segítsük a kis- és középvállalatok ottani piacra jutását. Tágabb értelemben a vegyes kamarai rendszerrel hozzá kívánunk járulni a Kárpát-medencei gazdasági régió kialakulásához, s ahhoz, hogy a magyar vállalkozások minél jobb piaci pozíciókra tegyenek szert a régióban. A Kolozsvárott működő szervezet bukaresti irodáját is megnyitottuk a gazdasági tárcával közösen; a román mellett működik már a horvát vegyes kamara is Zágrábban, s a tervek szerint létrehozzuk a szerbet, illetve az ukránt is. A húszmilliós román piacon jók a lehetőségek a magyar kkv-k számára. Román oldalról jelentős a konjunktúra, évi 6-8 százalékos a növekedés, nagy fejlesztési programok indultak-indulnak, s vannak egyes területek, amelyeken már kapacitáshiány alakult ki. Ilyen például az építőipar, ahol keresnivalójuk lehet a tapasztalt magyar cégeknek a szakmai és a végmunkát illetően egyaránt. Ráadásul számos román vállalkozás magyar kapcsolatokat is ki kíván használni az uniós belső piacra való eljutásban. Így mi lehetünk a forgatótányér számukra, s a tengely középpontjában a vegyes kamaránk van.

A 880 000 négyzetméteres beépített terület irodaházakat, lakóparkot, múzeumot, bevásárló- és szórakoztatóközpontot foglal magában. A beruházás előkészítésének utolsó fázisába érkeztünk. Reményeink szerint még az idén aláírjuk a PPP-szerződést, illetve elfogadják a rendezési tervet.

Az EU leendő új tagja az elmúlt években a külföldi működőtőke-beruházások egyik kedvelt célpontja volt Délkelet-Európában. Az UNCTAD adatai szerint Románia 2004-ben 6,5, tavaly 6,4 milliárd dollár FDI-t vonzott, és az OTP Bank várakozásai szerint az idén a 9 milliárd dollárt is elérheti a tőkebeáramlás mértéke, részben a még zajló privatizációs ügyletek eredőjeként.

A beáramló tőke egyik kedvelt célpontja az elmúlt években a bankszektor volt, amely az eddigi látványos bővülés után is tartogat növekedési lehetőséget. A bankszektor mérlegfőösszeg/GDP mutatója a tavalyi 45,4 százalék után az idén 51,2, jövőre pedig 53,2 százalék körül alakul, miközben a CE4 országok átlaga 85-90, a kelet-, délkelet-európai régióé pedig 80-85. Az OTP Bank 2004-ben jelent meg stratégiai befektetőként Romániában, akkor vásárolta meg a vállalati fókuszú RoBankot, amely alig több mint egy éve rendkívül dinamikus lakossági expanzióba kezdett. Az országban jelentős addicionális értéket hordoz a projektfinanszírozás, ugyanakkor a romániai bankszektor húzóterületét jelenleg a lakossági hitelek jelentik, így ide összpontosítja erőforrásai döntő részét az OTP Bank Romania is.

Török Árpád, a TriGránit fejlesztési igazgatója

A TriGránit jelenleg 12 országban folytat ingatlanfejlesztői tevékenységet, mintegy 5 milliárd euró értékben. Románia kiemelt, hiszen januári uniós csatlakozásával Európa keleti kapujává válik. Jelenleg két projekten dolgozunk. A kolozsvári Polus Center alapkőletétele júniusban volt, nyitását 2007 őszére tervezzük. A 60 ezer négyzetméteres bérbe adható területtel és több mint 200 kereskedelmi egységgel tervezett központ üzlethelyiségeinek több mint 75 százalékát máris lekötötték. Friss hír és egyben elismerés: az Immoeast – cégünk egyik tulajdonosa – 210 millió euró értékben megvásárolta tőlünk a központot. A másik, engedélyezési fázisban lévő projektünk Constantán van: a 100 ezer négyzetméteres központ hipermarkettel, mozitermekkel, szórakoztatóközponttal és 200 üzlettel várja a látogatókat 2008 őszétől. A legnagyobb kihívás a mintegy egymilliárd eurós beruházással megvalósuló bukaresti Esplanada.

Radetzky Jenő, az MKIK alelnöke

A román–magyar vegyes kamara létrehozásának közvetlen célja az volt, hogy minél intenzívebb külgazdaság-politikával segítsük a kis- és középvállalatok ottani piacra jutását. Tágabb értelemben a vegyes kamarai rendszerrel hozzá kívánunk járulni a Kárpát-medencei gazdasági régió kialakulásához, s ahhoz, hogy a magyar vállalkozások minél jobb piaci pozíciókra tegyenek szert a régióban. A Kolozsvárott működő szervezet bukaresti irodáját is megnyitottuk a gazdasági tárcával közösen; a román mellett működik már a horvát vegyes kamara is Zágrábban, s a tervek szerint létrehozzuk a szerbet, illetve az ukránt is. A húszmilliós román piacon jók a lehetőségek a magyar kkv-k számára. Román oldalról jelentős a konjunktúra, évi 6-8 százalékos a növekedés, nagy fejlesztési programok indultak-indulnak, s vannak egyes területek, amelyeken már kapacitáshiány alakult ki. Ilyen például az építőipar, ahol keresnivalójuk lehet a tapasztalt magyar cégeknek a szakmai és a végmunkát illetően egyaránt. Ráadásul számos román vállalkozás magyar kapcsolatokat is ki kíván használni az uniós belső piacra való eljutásban. Így mi lehetünk a forgatótányér számukra, s a tengely középpontjában a vegyes kamaránk van.

A 880 000 négyzetméteres beépített terület irodaházakat, lakóparkot, múzeumot, bevásárló- és szórakoztatóközpontot foglal magában. A beruházás előkészítésének utolsó fázisába érkeztünk. Reményeink szerint még az idén aláírjuk a PPP-szerződést, illetve elfogadják a rendezési tervet. Előrelépést igényel:

Verespataki aranybánya

Energiabiztonság

Gozsdu-alapítvány

A Sapientia Egyetem állami támogatása

Munkaerő-piaci nyitás

Egyes kisebbségi ügyek-->