A cégek sokallják a „zöldülés” árát
Csak egy világszintű klímamegállapodás vagy a gátlástalanul szennyező országokból származó import megvámolása jelenthet hosszú távú és az ipar számára is elfogadható megoldást a szén-dioxid-kibocsátás problémájára – vélekednek az európai vállalatok. A szennyezési kvóták kereskedelmében részt vevő erőművek, acél-, cement-, papír- és egyéb gyárak arra panaszkodnak, hogy megnövekedett energiaköltségeik miatt egyre nehezebben bírják a versenyt a külföldi konkurenciával. A norvég Hydro például 2005 óta két alumíniumüzemét zárta be Németországban, és a cég szóvivője, Thomas Knutzen kerek perec kimondja, hogy ezentúl csak olyan országokban fognak beruházni, amelyek nem kötelezték magukat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
Más vállalatok – például az Arcelor Mittal acélipari csoport francia leánycége – azt mondják, hogy az Európai Bizottság által most közzétett szigorítások (lásd másik cikkünket) olyan szintre emelhetik az energiaárakat, hogy ők is kénytelenek lesznek külföldre vinni gyáraikat. Eközben a kvótakereskedelemből eddig kimaradt európai légitársaságok attól félnek, hogy ha ők is kénytelenek lesznek kibocsátási engedélyeket vásárolni, akkor hátrányba kerülnek a forgalmuk jelentős részét Európán kívül lebonyolító versenytársakkal szemben.
A cégek fő érve a klímavédelmi szabályok szigorítása ellen az, hogy ha a világ többi részében nem követik az uniós példát, akkor anélkül romlik a versenyképességük és kerülnek veszélybe európai munkahelyek tízezrei, hogy közben érzékelhetően javulna a környezet állapota. VG
Felfutó zöldipar
A környezetvédelmi szabályok szigorítása nemcsak veszélyeket, hanem az új technológiák kifejlesztése és gyártása révén új üzleti lehetőségeket is hordoz.Egy brit kormányzati jelentés szerint 2050-re évi 500 milliárd dollárra emelkedhet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák piacának értéke.
Egy brit kormányzati jelentés szerint 2050-re évi 500 milliárd dollárra emelkedhet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák piacának értéke.-->
