Egyre vonzóbb Közép-Európa
Tavaly a kelet-közép-európai új EU-tagok mindegyikében javultak a telephelyfeltételek – állítja a DekaBank. A német pénzintézet jelentése háromnegyed részben az üzemgazdasági tényezők (a munkaerő ára, minősége, termelékenysége, kutatás-fejlesztés) és negyedrészben az általános gazdasági környezet (makromutatók, adók, jogrendszer, infrastruktúra) alapján számít ki minden országra egy indexértéket. A tavalyi eredmények mind a tíz országban jobbak, mint a 2005-ösek voltak, ráadásul sok esetben nagyon látványos a növekedés. Románia vonzereje 0,13-ről 0,42 pontra, Szlovákiáé 0,24-ről 0,83-ra nőtt. Magyarország 0,70 pontos eredményével a vizsgált országok közül a hatodik helyet foglalja el, csakúgy, mint 2005-ben. A 2005-ben éllovas Bulgáriát a három balti ország teljesen leszorította a dobogóról. Cseh- és Lengyelország is hátrébb szorult a listán, míg Szlovákia és Románia előretört.
Az új uniós tagországokban folyamatosan nőnek a munkaerőköltségek, ám a termelékenység emelkedése és az általános gazdasági környezet javulása ezt ellensúlyozni tudja – mutat rá Dietmar Hornung, a DekaBank elemzője. Hasonló következtetésre jutott az a jelentés, amelyet a Kelet-Közép-Európában működő német kamarák készítettek tavaly nyáron. Ebben objektív mutatószámok mellett a térségben tevékenykedő német vállalatok menedzsereinek véleménye is tükröződött, és összességében itt is Észtország bizonyult a legvonzóbbnak a kelet-közép-európai államok közül.
Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy tavaly a 2005-ös rekorderedményhez képest a térség legtöbb államában csökkent a működőtőke-beáramlás értéke. A bécsi WIIW kutatói ennek kapcsán rámutatnak, hogy az új EU-tagok immár nem számítanak olcsó helyszíneknek, így az FDI-on belül egyre nagyobb lesz a magas hozzáadott értékű termelés és a korszerű szolgáltatások súlya. Az ilyen jellegű projektek azonban csak részben tudják kiváltani a korábban jellemző nagy volumenű termelőüzemeket, így a telephelyfeltételek javulásával párhuzamosan paradox módon csökken a tőkebeáramlás. Az olcsó termelőhelyeket kereső beruházók még keletebbre vonulnak, a közép-európai államok pedig gyakorlatilag a saját sikerük áldozataivá válnak – fogalmaz Lars Bosse, a német–lengyel ipari és kereskedelmi kamara ügyvezetője. A Handelsblatt szerint a legtöbb szakértő arra számít, hogy ez a tendencia a következő néhány évben folytatódni fog.
