„Fehérednek” a fejlettek

Árnyékgazdaság. Az idén várhatóan tovább csökken az árnyékgazdaság aránya a GDP-hez képest a világ 21 legfejlettebb országában – jósolja a téma egyik legtekintélyesebb szakértője. Dominik Enste. A kölni IDW (Institut der Deutschen Wirtschaft) közgazdásza lapunknak nyilatkozva úgy vélte, hogy a feketegazdaság aránya a „fehérhez” viszonyítva várhatóan 14 százalék alá süllyed az idén az ezredforduló tájékán kimutatott 16,8 százalékhoz képest.

Pontos számokat említeni azonban nagy merészség, hiszen az illegális gazdasági tevékenység mérésére csak közvetett és meglehetősen bizonytalan eszközök állnak rendelkezésre. Mégis megfigyelhető, hogy az adóterhek világszerte tapasztalható csökkenése az utóbbi években egyértelműen hozzájárult a feketegazdaság egy részének kifehéredéséhez. Az összefüggés általánosan is érvényes: Enste kutatásai szerint az adóterhek csökkentésével arányosan szorul vissza a feketemunka és az árnyékgazdaság, az adóterhek növelése viszont az illegális szféra kiterjedését okozza.

A feketegazdaság elleni harc során a kormányok és a hatóságok mégis a represszív (elnyomó) eszközöket részesítik előnyben, ezekkel csak a jelenség tünetei ellene lehet fellépni. A valódi okok kezelésében a járulékok és a bürokratikus terhek csökkentéséhez, a feketemunka legalizálásának ösztönzéséhez kellene fokozottabb mértékben folyamodni – hangoztatják a témával foglalkozó kutatók.

A fejlett országok között legnagyobb arányban az OECD földközi-tengeri tagállamaiban van jelen a feketemunka. Némi meglepetés, hogy a skandináv államok az átlagnál rosszabb adatokat tudnak felmutatni. A legalacsonyabb aránnyal az USA, Svájc és Japán büszkélkedhet. Németországban az idén egyrészt a feketemunka terjedését ösztönzi az áfa három százalékpontos emelése, a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékok megemelése és néhány adókedvezmény megvonása. Fékezi viszont a jelenség terjedését a lakáskarbantartás és -felújítás, illetve az otthon igénybe vett szolgáltatások adókedvezménye, továbbá a munkanélküliség-biztosítás olcsóbbá válása. Ausztriában a 2005-ös adócsökkentésekkel indokolják a folyamatosan javuló irányzatot.

A kelet-európai államokkal kapcsolatban a kölni intézet egy korábbi tanulmánya szolgál támpontul. E szerint a térség átlagában jóval inkább elterjedt az illegális gazdasági tevékenység, mint Nyugat-Európában. Még a térségi átlagnál is sokkal rosszabb arányt tapasztalt Enste a balti államokban és Bulgáriában, feltűnően jó eredmények voltak azonban Lengyelország, Csehország és Szlovákia esetében. A kölni tanulmány szerint az árnyékgazdaság egy ideig jól felfogta az átalakítással járó feszültségeket, utóbb azonban a fejlődés gátjává vált. VG

Ehhez a legjobb módszer az infrastruktúra és az intézményi hálózat korszerűsítése – ajánlja Enste.

Ehhez a legjobb módszer az infrastruktúra és az intézményi hálózat korszerűsítése – ajánlja Enste.-->