Kitelepülnek a német kutatók

A német kutatók elvándorlását okozhatja a kabinet által tervezett adóreform – figyelmeztetnek a munkaadók. Peer Steinbrück szövetségi pénzügyminiszter és tartományi kollégái ugyanis extra adóval büntetnék azokat a vállalatokat, amelyek termelési kapacitásaikat külföldre telepítik, miközben hazai kutatás-fejlesztési költségeiket leírják az adóalapjukból. Berlin így szeretné a k+f mellett a termelést is minél nagyobb mértékben az országban tartani, de a gazdasági szereplők szerint az adóreform inkább e szándékkal ellentétes hatást vált majd ki.

Súlyos veszélyt jelenthet a németországi k+f számára, ha a kormány az üzemgazdasági szempontok figyelmen kívül hagyásával büntetőadót vet ki a termelőkapacitásukat részben külföldre telepítő cégekre – fogalmazott Ludwig Georg Braun, a német iparkamara (DIHK) elnöke. A német vállalatok eddig sokkal ritkábban helyezték más országokban működő leányvállatokhoz a k+f tevékenységeket, mint a termelést, ám az új adószabályok miatt a kutatóközpontok is nagy számban kerülhetnek más országokba. Egyes megfigyelők szerint az új adó rövid távon akár 1-2 milliárd eurós pluszbevételt is jelenthet az államnak, később azonban komoly visszaesést okozhat azáltal, hogy a termelőüzemek külföldre menekülését a k+f részlegek is követnék. Így ugyan nem részesülnek a cégek a kutatási célú beruházások után járó hazai adókedvezményből, viszont legalább büntetés nélkül dönthetnek arról, hol kívánják később gyártani az új terméket.

A tervezett adóreform elsődleges célja a német gazdasági környezet vonzóbbá tétele – emlékeztet a Handelsblatt. Ennek keretében a jelenleg közel 40 százalékos nyereségadót 30 százalékban maximálnák, és az így keletkező bevételkiesést részben éppen a fentebb említett büntetőadóval kompenzálnák. Az adóreform-tervezetet február elejéig szeretnék egységes formába önteni, több tartományi pénzügyminiszter részvételével.

A német beruházók szemében a kilátásba helyezett adóváltoztatások ellenére továbbra is vonzónak számítanak a kelet- és kelet-közép-európai országok. Jól mutatja ezt a német gazdasági kapcsolatok keleti bizottságának az a terve, miszerint közvetlenül beszállnának a romániai szakképzés támogatásába. Klaus Mangold, a beruházói szervezet elnöke szerint több szakterületen hiány mutatkozik megfelelően képzett munkaerőből, és ez a német befektetőket is akadályozza abban, hogy kivegyék a részüket a friss uniós tagállam gazdasági prosperitásából. Mangold német vállalati vezetőkből álló delegáció élén folytatott tárgyalásokat múlt héten a kérdésről Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnökkel.

A német–román gazdasági kapcsolatok dinamikáját jól jellemzi, hogy 2006-ban 30 százalékkal bővült a két ország közötti kereskedelem, és az idén is rekorderedményekre számítanak. Mangold szerint különösen az infrastrukturális fejlesztések és a környezetvédelmi beruházások nyújtanak jó lehetőségeket a német cégek számára.

A termelőegység külföldre telepítésére kirótt büntetőadón kívül idetartozik még a forrásadónak az értékpapír-alapokban elhelyezett összegek hozamaira való kiterjesztése (VG, január 19., 4. oldal).

A termelőegység külföldre telepítésére kirótt büntetőadón kívül idetartozik még a forrásadónak az értékpapír-alapokban elhelyezett összegek hozamaira való kiterjesztése (VG, január 19., 4. oldal).-->