Eddig tette neki a szépet, most hátat fordít szoros szövetségese Donald Trumpnak – kibukhat az amerikai elnök, ha meglátja ezt a kézfogást
Javier Milei argentin elnök Donald Trump szoros szövetségese, üdvözölte az Egyesült Államok venezuelai fellépését, mint a „világrend átalakításának” fontos lépését. Oldalt is régen választott, méghozzá Washingtonét, egy dologban azonban nem enged példaképe kérésének: nem hajlandó szakítani Kínával.
„Trump újratervezi a világrendet, már nem a globalizáció szempontjából gondolkodik, hanem geopolitikai szempontból, és ennek a vitának része a gyilkos szocializmus felszámolása, függetlenül attól, hogy az Venezuelának, Kubának vagy Nicaraguának nevezi-e magát” – mondta Milei a Neura streamingcsatornának adott interjúban, amelyet a Buenos Aires Times ismertetett.
Ebben az átalakulásban bizonyos szereplők jobb pozícióban vannak, min mások. „Mi már a megválasztásom előtt világos álláspontot foglaltunk el; geopolitikai szövetségünk része volt választási programunknak” – emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy „mindig” is „geopolitikai szövetségről” beszélt, mert „a kereskedelmi kérdések párhuzamosan futnak”.
A Szabadság Előretör (La Libertad Avanza – LLA) párt vezetője azonban azt is világossá tette, hogy nagy ostobaság lenne szakítani Kínával annak ellenére, hogy Washington korlátozni akarja Peking befolyását Latin-Amerikában.
Nem fogom megszakítani a kereskedelmi kapcsolatokat Kínával. Az Egyesült Államok sem teszi
– jelentette ki, ami azért is érdekes, mert a kampányában még azt ígérte, hogy befagyasztja a kapcsolatokat Kínával, és kilépteti Argentínát a Mercosurból – egyik sem történt meg, és a jelek szerint nem is fog.
Javier Milei szerint nem a venezuelai olaj megszerzése a cél
Az Egyesült Államok és Venezuela között Delcy Rodríguez ideiglenes kormányával kötött megállapodást illetően, amelynek értelmében Caracas 30-50 millió hordó olajat szállít az Egyesült Államoknak, Milei elutasította azokat a kritikákat, amelyek szerint Washington csak ezt az erőforrást akarta megszerezni.
„Butaság azt mondani, hogy az olajat akarják megszerezni” – állította, azzal érvelve, hogy a jólét megteremtése a magántulajdon, az intézmények és az élet tiszteletben tartásán múlik.
A Kínával való szakítást a Buenos Aires Herald tudósítása szerint Trump már akkor szorgalmazta, amikor az Argentínának nyújtandó amerikai segélycsomagot tárgyalták, de túl sok pénz forog azonban kockán.
Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága
évi több milliárd dollár értékben exportál árucikkeket Kínába,
többek között kötöttek jelentős szójaüzleteket is az ősszel – éppen az amerikai termelők rovására.
A segélycsomag tárgyalása alatt Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter már azt is kijelentette, hogy Milei „elkötelezte magát amellett, hogy kiebrudalja Kínát Argentínából” – igaz, később azzal pontosított, hogy „a kikötőkre, katonai bázisokra és megfigyelő létesítményekre utalt, amelyeket Argentínában hoztak létre”.
Kína a második legnagyobb kereskedelmi partner
Kína Argentína második legnagyobb kereskedelmi partnere Brazília után, onnan származik az import zöme, és
- az argentin marhahús
- és szója
legnagyobb vásárlója. „Az argentin húsexport 80 százaléka irányul Kínába” – mondta a lapnak Alejandra Conconi, az Argentin–Kínai Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója.
A Global Times tudósítása szerint decemberben útnak indították az első, 65 ezer tonnás búzaszállítmányt is Argentínából Kínába. A szállítmányt „kulcsfontosságú mérföldkőnek” nevezte Santa Fé tartomány fejlesztési minisztere, a kormányzó szerint pedig a szorosabb kereskedelmi kapcsolatok a világ második legnagyobb gazdaságával elősegítik a növekedést és munkahelyeket teremtenek.
Kína erőműveket épít Argentínában
Az Argentínában megvalósuló fontos kínai projektek közé tartozik két vízerőmű gátjának építése Santa Cruzban – amelyek 2020 óta készenléti állapotban vannak – és az Atucha III építésére vonatkozó szerződés, amely Argentína negyedik atomerőműve lenne.
Kína Neuquén tartományban egy tudományos mélyűrmegfigyelő létesítménnyel is rendelkezik, amely a szkeptikusok szerint teljes titokban működik.
Argentínában azonban nincsenek kínai katonai bázisok és kikötők, és jelenleg tervek sem ilyenek létesítésére.
A megválasztása előtti „nem fogok kereskedni Kínával, nem fogok kereskedni semmilyen kommunistával” ígéret után Milei 180 fokos fordulatot tett, és 2024-ben már „nagyon érdekes kereskedelmi partnernek” nevezte Kínát, majd nem sokkal később találkozott is Hszi Csin-ping elnökkel a G20 brazíliai csúcstalálkozóján, akivel a két ország közötti konstruktív együttműködés kiépítéséről és kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről tárgyalt.
Bár azóta sem történt jelentős új gazdasági bejelentés, több kereskedelmi megállapodást is aláírtak, többek között az argentin baromfihús-export újraindításáról és a dióexport megkezdéséről, valamint egy fontos adóegyezményt.
