Lesz 300 forint alatt a dollár 2026-ban? Mutatjuk, min múlik a tavalyi rali folytatása - nem lesz könnyű éve a devizánknak

Tavalyi hatalmas és szinte teljességében váratlan ralija után az idei évet kisebb lassítással kezdte a forint, a hazai deviza mindkét fontosabb fronton kijjebb engedte a gyeplőt. Arról azonban semmilyen szinten nem lehet még beszélni, hogy tartós gyengülésnek indult volna a tavalyi év egyik legjobb teljesítményt nyújtó fizetőeszköze. A forint a dollárral és az euróval szemben is a fontos lélektani határok kedvezőbb oldalán tartja magát, bőven lesznek azonban az idén is olyan tényezők, amelyekre érdemes lesz figyelni, ha az ember a forint értékének alakulását szeretné előrejelezni. 

Magasra tette magának a lécet a forint tavaly, kérdés, hogy idén is át tudja-e vinni

A tavalyi abszolút felülteljesítést a forint elsősorban a világviszonylatban is kiemelkedő hazai alapkamatnak köszönhette, az MNB ugyanis azzal, hogy az infláció ismételt elharapódzása elleni harc részeként stabilan magasan tartotta az alapkamatot, kiemelkedően hívogatóan tartotta a forintban elérhető hozamokat is a kötvénypiacon, így folyamatos, magas keresletet tudott biztosítani a deviza iránt is. 

Ez a keresleti többlet mindkét fontosabb fronton teljes egészében váratlan magasságokba tolta a kereszteket, a felülteljesítés olyan mértékben volt meglepő, hogy arra a VG elemzői körképeiben gyakorlatilag egyetlen megkérdezett szakértő sem számított. 

A forint számára a másik kulcsfontosságú elem az volt a tavalyi raliban, hogy a dollár egészen elképesztő szakadásba kezdett az év első felében, köszönhetően annak, hogy 

• Trump vámpolitikája miatt megingott az amerikai gazdaság kivételességébe és növekedési ütemébe vetett globális befektetői bizalom,
• Trump belpolitikai ténykedése miatt veszélybe került az amerikai jegybank, a Fed függetlensége, és
• Trump kiszámíthatatlan kül- és fiskális politikai ténykedése miatt a dollár korábbi menedékeszköz-szerepe is megreccsent.

Mindez együttesen a dollár iránti kereslet drasztikus csökkenését eredményezte, ami az árfolyam zuhanórepülésében csúcsosodott ki. 

A forint számára a történelmi tanulságok szerint ez rendre kedvező szokott lenni, hiszen a dollár helyett máshol keresi a jó hozamokat a nemzetközi tőke, számítását pedig rendre a kisebb, feltörekvő piaci devizák és eszközök háza táján találja meg a tőkerotáció nyomán, a forint pedig szinte tökéletes helyzetben volt ahhoz, hogy ennek most is learassa a gyümölcseit – ehhez elég csak az imént felvázolt kamatelőnyre gondolni, ami már egymagában szinte bomba vétellé tette a forintot és a forintos adósságeszközöket.

Mire érdemes figyelni a forint piacán 2026-ban?

Az idei évet a forint kisebb értékvesztéssel kezdte mindkét fronton, az eurókereszt 383,1-ről 384,5-ig gyengült az első héten, a dollár ellenében pedig 326,8 környékéről 329,4-ig süllyedt a devizánk, így igazán jelentős mozgást egyik fronton sem láttunk még az év elején. A folytatás kapcsán érdemes kiemelni, hogy ahogy tavaly és máskor korábban sem egyetlen tényező alakította az árfolyamokat, hiszen a devizapiac egy kiemelten sok tényezős egyenlet, egypár faktort mindenféleképpen lehet azonosítani, melynek nagy szerepe lesz a forint idei teljesítményének alakításában. 

Hazai oldalról elsősorban az MNB kamatpolitikájára lesz érdemes figyelni, az ugyanis a tavalyi egyértelmű magas kamatszint melletti kitartással szemben az idén már tartogathat valódi izgalmakat is. Varga Mihály jegybankelnök ugyanis tavaly év végén már szembement korábbi álláspontjával – miszerint nincs tere a kamatcsökkentéseknek –, amikor úgy nyilatkozott, hogy a jegybanknak ezentúl adatvezérelten kell alakítania kamatpályáját, ergo már nincs kizárva, hogy az infláció és az árstabilitás alakulását látva enyhítenek a monetáris gyeplőn. Az adatvezérelt működésre való áttéréssel az MNB egyébként csatlakozott a Fedhez és az EKB-hoz, melyek vezetése már az elmúlt időszakban is hasonló felfogásban menedzselte kamatpolitikáját.

Ha már szóba került az amerikai jegybank, a Fednek is jelentős szerepe lesz abban, hogy miként is viseli majd a 2026-os év hullámvetéseit a forint. Az amerikai jegybank ugyan a tavalyi év második felében már egyértelműen a monetáris enyhítés útjára lépett, a folytatást tekintve most már nem teljesen biztos a piac a további kamatcsökkentésekben, mégpedig több okból sem:

• egyrészt a Fed által követett PCE inflációs mutató, mely kosarát tekintve közelebb áll a nyugati országok pénzromlási mérőszámához, mint a másik amerikai metrika, a CPI, az elmúlt adatközléseket látva messze jár még a jegybank inflációs céljától, 
• másrészt az októberi inflációs adatok a történelmi hosszúságúra nyúló kormányzati leállás nyomán egész egyszerűen kimaradtak, így kimondottan nehézzé teszik a dinamikák alakulásának pontos feltérképezését, 
• harmadrészt az amerikai munkaerőpiac a korábbi félelmek ellenére egyelőre tartja magát, igaz, a munkanélküliség 4,6 százalékon állt már novemberben, 2021 szeptembere óta nem látott szinteken, tehát intő jelek ezen a fronton azért vannak,
• negyedrészt pedig az amerikai gazdaság is jobban tartja magát a korábbi, sokszor élesen pesszimista várakozásoknál, így további vágási kényszert ezen front sem generál.

A képet tovább árnyalja, hogy Jerome Powell regnáló jegybankelnök terminusa májusban lejár, és bár egyelőre nem tudni pontosan, hogy ki érkezik a helyére, minden bizonnyal egy olyan szakember veszi majd át a stafétát, aki a Trump által várt és elvárt enyhe monetáris szigort támogatja majd, ami ismételt kamatcsökkentéseket hozhat már az év közepétől. 

És a határidős jegyzések alapján pontosan ez a piacok várakozása is, a CME aggregátora szerint január végi, márciusi és áprilisi ülésén nem nyúl majd a rátákhoz a Fed, júniusban viszont igen, mégpedig egy 25 bázispontos enyhítés formájában, amit szeptemberben követhet egy újabb, ugyanekkora nyesés. Addig azonban még sok víz lefolyik a Mississippin, így ezeket a várakozásokat érdemes a helyükön kezelni.

A forintnak elsősorban az orosz–ukrán konfliktus lezárása adhatna nagy lökést, a szomszédban zajló háború lezárása ugyanis csökkentené a geopolitikai félelmeket a régiónk vonatkozásában, ami újabb nemzetközi tőke beáramlását hozhatná magával, növelve a forint keresletét, így támaszt nyújtva az árfolyamnak is. 

Az orosz–ukrán front mellett érdemes a további lőporos hordók helyzetét is figyelni, hiszen a globális pánik gyakorlatilag semmilyen esetben nem tesz jót a kisebb devizáknak és eszközöknek, hiszen a befektetőket tőkéjük biztos menedékbe való menekítésére ösztönzi, így annak, hogy Amerika a venezuelai beavatkozás után miként jár majd el például Grönland kapcsán, szintén jelentős hatása lehet a forint árfolyamára.